Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 2. [r.]

370 SZÁSZ ZSOMBOR ne egyes kiszakított kérdései rendeztessenek, hanem revideálják az egész alkotmányt. «Parciális reformok*) helyett «általános revisio». Azonban e javaslatot egyik kormány se támogatta s a bizottság 1841 végéig nem volt együtt. Ennek az évnek deczemberében, midőn a bizottság jelentést tett munkájáról a királynak, a norvég tagok azt indítványozták, hogy tekintettel a lassú haladásra, azokat a kérdéseket, melyeket a bizottság már megvitatott, a mennyiben nem 'állnak elválaszthatatlan összefüggésben a többivel, a bizottság munkájának végleges befejezése előtt terjeszszék a király elé: eldönthető például már most a czimer és a zászló kérdése. De a bizottság svéd tagjai ragaszkodtak a junktimhoz, mert, mint mondták, azok a kérdések, melyeket eddig letárgyaltak, mind Norvégiát érdeklik, mig a ki nem fejtett kérdések Svédországot illetik. Már most, nem tudhatják, hogy «vájjon a norvégek engedékenysége meg fog-e felelni Svédország méltányos igényeinek, melynek reményében nyilatkoztak a svéd tagok ugy, a mint nyilatkoztak a norvég követelésekről'). A király azonban ebben a kérdésben sem döntött, hanem bizonytalan időre ismét elnapolta a bizottság üléseit. A következő év januárjára hivta össze újra a király a bizottságot s három havi tanácskozás után most maga a bizottság kérte, hogy hatásköre az egész Rigsakt revisiójára terjesztessék ki. A törvény egyes szakaszai olyan természetes összefüggésben állnak, hogy igy, megkötött kézzel, hol czélszerü változtatásokat kell, hogy mellőzzön, mert joga nem terjed ki az illető szakaszokra, hol csak hézagosan teheti, mert egyöntetűen nem dolgozhatik. És ime, most a kormányok is az általános revisio mellett nyilatkoztak. A norvég kormány május 13-iki jelentésében azt mondja, hogy a kormánynak nem volt kellő tájékozottsága az ügyben, mikor az általános revisiót elutasította. A kérdés megbirálására