Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 2. [r.]

SZÁSZ ZSOMBOR Ez tehát az első umonskomité feladata s a norvég sérelmek mellett két svéd oldalról támasztott kivánság van: egyenlő részesedési arány a diplomáciai kiadásokban s a kö-ös védelem terhében. Ezek a svéd kívánságok azért keltek, mert a közös terhek: a közös külügyi kiadások és a közös védelem arányának megállapítására semmiféle kulcs nem volt. A külügyi kiadásokhoz az első években szegénysége arányában járult hozzá Norvégia, kevesebbel, mint a mi bármiféle kulcs szerint megillette volna, de később, mikor birt volna többet adni, közbejöttek a svéd diplomáczia botlásai, Norvégia mellőzése a külföld előtt, a dán elszámolás, a bodői eset s a dolog politikai kérdéssé vált: egy külügyi kormányt, mely kizárólag svéd hivatal és sehol, semmi téren nem támogatta a norvég érdekeket, nem szívesen fizetett Norvégia. 1833-ban a külügyi kiadásokhoz 40 ezer speciessel, az úgynevezett konvoykomisszariátus (külkereskedelmi hivatal) fentartásához 15 ezer speciessel járult. A komisszariátus kimutatása szerint azonban csak e hivatal évi kiadása 185 ezer svéd bankó lévén, a paritás szerint 92 ezer, a forgalom arányában 74 ezer, a népesség arányában 46 ezer bankóval kellett volna, hogy a kiadásokhoz járuljon, holott a 1 5 ezer norvég species alig felel meg 40 ezer svéd bankónak. A közös védelem kérdésében az volt Svédország sérelme, hogy mig a svéd alkotmány a király legfőbb haduri jogának semmiféle gátot nem emel és a király a svéd hadsereg fölött korlátlanul rendelkezik, addig, a norvég törvények szerint, a norvég sorhad és flotta a storting beleegyezése nélkül támadó hadjáratra nem alkalmazható, a honvédség s a többi norvég csapat pedig az ország határán kivül egyáltalában nem vihető. E rendelkezéseknek az első időkben nem volt nagyobb jelentősége. Egy 181 ó-iki törvény a norvég hadsereg létszámát 12 ezer emberben állapította meg, de ez a 12 ezer ember az «egész norvég haderő*) az «állam aktív hadereje» volt s fennebbi korlátozás mellett mind a király rendelkezése alatt állt, honvédség még nem volt szervezve. De később fölállították a honvédséget, a népfölkelést