Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 2. [r.]

A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAMKAPCSOLAT REVISlÓl. 365 állapítása felségjog s nem tartozik a storting hatáskörébe. Különben a dolog ellen nem volt kifogása s 1821 július 13-iki rendeletében elrendelte, hogy a közeli vizeken a* norvég hajók használják a storting által megállapított norvég zászlót, a CapFiniszteren tul ugy a norvég, mint a svéd hajók az 1815-ben construált unionalis zászló alatt járjanak. Ebben a formában nyugodott a zászló története 1833-ig. 1830-ban Francziaország meghódította Algiert s a barbár államok hatalma eltűnt. A storting most már újra gondolkozhatott a zászlón. 1833-ban fölirt a királyhoz s kérdezte, hogy micsoda akadályai volnának még az önálló zászlónak ? A fölirat a külügyminiszter elé került s a miniszter ugy találta, ho|^^\ az akadályok még fönnállanak, a dolog időelőtti. f^f ~^\^ így állt a zászló kérdése az 1836-iki storting előtt, l^l/i A külügyi adminisztráczióban, melylyel a c) pont foglalkozik, mint emiitettem, 1835-ben a király egy reformot rendelt el, hogy t. i. a mikor a külügyminiszter (a ki svéd), az úgynevezett miniszteriális államtanácsban (a mely svéd institúció) kizárólag Norvégiát vagy mindkét államot közösen érdeklő ügyeket terjeszt elő a királynak, legyen a norvég államminiszter vagy a norvég államtanács egy más tagja jelen. Nagy concessióul kapta e királyi határozatot Norvégia. De valósággal mit kapott? Eddig svéd államtanácsban, svéd államtanácsosok előtt intézte a király a norvég külügyeket, most megengedi, hogy a svéd államtanácsban jelen legyen egy norvég államtanácsos is, de micsoda joggal? Joga van, hogy véleményét kimondja, de véleménye nyilvánításának közjogi jelentősége nincs. A miniszteriális államtanács svéd intézmény, jegyzőkönyveihez a storting nem férhet hozzá, tehát: a norvég miniszter is felelőtlen véleményeért, mert az államtanácsban történtekről a stortingnek nem lehet hivatalos tudomása. így álltak a dolgok, mikor az 1836-iki storting összeült. Előtte voltak a király javaslatai s a nemzet sérelmei. Azokat már évek óta visszautasította a liberális nemzet, a gravamenek