Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 2. [r.]

366 SZÁSZ ZSOMBOR valóságos orvoslásáról pedig nem akart tudni a király. «A nemzetnek jogos követelése, hogy a törvényhozás idejét ne pazarolják haszontalan hosszadalmasságokkal)*, mondta Hjelm a királyi propozicziókról s a storting bizottságok elé utalás és tárgyalás nélkül egyszerűen elvetette, a sérelmeket pedig «figyelmes tárgyalás végett» az alkotmányi bizottsághoz utasította. A királyt a ház eljárása mód nélkül felbőszítette s bár a következő három év költségvetése még nem volt megszavazva, bezárta a stortinget.* Csak másfél napja maradt az országgyűlésnek, mig a király hírnöke megjött a rendelettel s e két nap alatt gyorsan föliratot készitett a királyhoz a sérelmek tárgyában s az államminisztert, ki nem tiltakozott a föloszlatás ellen, vád alá helyezte s az őszszel el is ítélte. A miniszter lemondott, de lemondását a király nem fogadta el s a törvényhozás föliratára nyersen válaszolt: «Az államok története tanusitja», irta rescriptumában, «hogy Norvégia 1^35 óta csak provinciája volt Dániának s mig a kiéli béke meg nem köttetett, nem volt törvényhozó hatalma s csak 1814 november óta, mikor a király letette esküjét az alkotmányra, ismertetett el Norvégia Svédországgal egyesitett államul s nyerte azokat a jogokat, a melyeket a svéd király Svédország nevében biztosított számára. A történelem tanusitja s korunk bizonyítja, hogy szerződések, háborúk és hódítások növelik az államok hatalmát, vagy szorítják még határait.*** De a királynak ez a sértő és közjogilag helytelen deklarációja e konfliktus utolsó momentuma volt. Az uralkodó megvénült s az európai politika hangulata megváltozott. Már egészen * A storting 1869 előtt csak minden háro.11 évben jött össze s ülései három hónapban voltak megállapítva. E három hónapon belül a királyt nem illette a jog, hogy a törvényhozást bezárja, föloszlatási joga pedig egyáltalában nincs. De a tingek sohasem birták három hónap alatt elintézni munkájukat s a királynak soha sem jutott eszébe, hogy a három hónap múlva, ha nem készült el dolgával, bezárja az üléseket. Ekkor, i8j6-ban történt meg először és utoljára ez s minthogy a törvényhozás még nem foglalkozott a költségvetéssel, azt jelentette, hogy az ország a következő három évre költségvetés nélkül, ex lexben marad. ** S. Clason: Historisk Redogörelse för Unionsfragans tidigare Skeden. Bil. II.