Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - Bevezetés a magyar kereskedelmi jogba. 1. [r.]

BEVEZETÉS A MAGYAR KERESKEDELMI JOGBA/ Irta: Dr. SGHWARZ GUSZTÁV. i. §. A kereskedelmi jog fogalma. I. Ha a jog egészéből kiragadjuk azokat a szabályokat, a melyek az egyes élet vagy érdekkörök (az emberek különböző körei: testi-szellemi alkotásuk, eredetük, foglalkozásuk, törekvésük stb. szerint dolgok különböző körei: ingatlanok, értékpapirok ; cselekmények különböző körei: vétségek, ügyletek stb.) viszonyait rendezik: az úgynevezett «különjogok» (osztályjogok és szakjogok) csoportjai állanak elő az «általános joggal» szemben. Ily különjogot sokfélét állithatni össze a különféle élet- vagy érdekkörök szerint. így beszélhetünk pl.: a nők, a kiskorúak, a vakok stb. külön jogáról; az egyházak és egyéb köztestületek, az egyletek és társulatok külön jogáról; az ingók és ingatlanok, a nemesi, úrbéri, hitbizományi javak külön jogáról; a földmivelés, bányászat, vadászat, halászat, az ipar, a kereskedelem külön jogáról. Szólhatunk pedig ily külön jogokról kétféle értelemben: tágabb értelemben ugy, hogy értjük alatta az illető életkörre vonatkozó összes jogszabályokat, beleértve azokat is, melyek az illető körön kivül más körök hasonló viszonyaira is kiterjednek; szűkebb értelemben pedig ugy, hogy csak azokat a szabályokat értjük alatta, meiyek kizárólag az illető életkör * Idővel ezelőtt egy kereskedelmi jogi tankönyv megírásához fogtam, mely a közkézen forgóktól főleg kettőben akart különbözni : i. a keresk. jogot az általános ma^ánjo" részeként, ennek keretébe beleillesztve és ennek rendszerében akarta bemutatni ; 2. egyesíteni akarta a rendszeres commentár tárgyaló módszerét. Az akkor elkészüli részeket, közbejött más irodalmi munka miatt, egyelőre félretettem. Ezekből válogattam ki Ízelítőül a fent bemutatott egynehány szakaszt. S%er%ö. Jogállam VI. évf. 5. 21