Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - Bevezetés a magyar kereskedelmi jogba. 1. [r.]

Dí SCHWARZ GUSZTÁV viszonyaira vonatkoznak. Ez utóbbi szűkebb értelemben szoktunk beszélni a szó technikai értelmében kereskedelmi jogról: értjük tehát alatta ama jogszabályok összességét, melyek kizárólag a kereskedelem viszonyait rendezik. A kereskedelmi jognak, mint minden különjognak szabályai részint közjogiak, részint magánjogiak : a kereskedelmi közjog a kereskedelem közérdekű viszonyait rendezi (kereskedelmi perjog, büntetőjog, közigazgatási jog); a kereskedelmi magánjog a kereskedelem magánérdekű viszonyait rendezi. E kereskedelmi magánjogot értjük a szó legszűkebb és leggyakoribb értelmében «kereskedelmi jog» alatt alatt és ily értelemben foglalkozunk vele a következőkben. II. A kereskedelmi jog viszonya a\ általános magánjoghoz. A kereskedelmi magánjog, mint minden más külön magánjog is, nem kivüle áll a magánjog egészének, hanem része neki: mintegy szelvény, melyet a magánjog egészéből kihasitunk és fontosságánál fogva önálló egészként tárgyalunk. Elvontan szemlélve, a magánjog egészén belül annyiféle különjogot lehet megkülönböztetni, ahányféle érdekkört az ő szabályai szolgálnak, annyira, hogy ha a magánjogot gondolatban minden képzelhető érdekkör külön jogaira osztjuk, azt velük szinte ki is menthetjük. Sőt az egyes különjogok körén belül ismét kisebbkörü különjogok képezhetők. Pl. a vasúti jog, a tőzsdejog, a biztosítási jog stb. mint a kereskedelmi érdekkör jogai a kereskedelmi jog alá tartoznak; de ugyanezeket, mint magukba zárt rendszereket is tárgyalhatjuk, mely esetben a vasúti stb. jog mint külön jog fog szemben állani első sorban a többi kereskedelmi joggal, mint «általános joggal», másodsorban pedig a kereskedelmi jogon kivüli jogszabályokkal, mint még általánosabb joggal. Az általános és a külön jog tehát nem abszolút, hanem relatív ellentétek : a különös jog is általános, mihelyt valamely még kisebbkörü joggal állítjuk szembe, az általános jog is különös, mihelyt valamely még szélesebb körű joggal teszszük ellentétbe. A szó igaz értelmében általános jogszabály, azaz olyan, mely minden képzelhető tényállásra vonatkoznék, nincsen is;