Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 1. [r.]

292 SZÁSZ ZSOMBOR A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAMKAPGSOLAT REVISIÓI. Irta: SZÁSZ ZSOMBOR. Közel egy esztendeje, hogy a múlté lett az a másik államkapcsolat, a mely a hazánk és Ausztria között fönnálló unión kivül független és szuverén államok között létezett. Közel egy századon át állott fönn Norvégia és Svédország kapcsolata s reánk nézve e kapcsolat viszontagságainál érdekesebb politikai története alig van a mult század Európájának.. E történetnek is legfontosabb momentumait az unió alkotmányának revisiói. képezik. A mi államkapcsolatunk és a norvég és svéd unió között, államjogilag, néhány formális és az államkapcsolatok természetéből folyó külsőségeken kivül, hasonlóság nem volt. Norvégia és Svédország kapcsolata egyedül a király személyének közösségén nyugodott s az eredeti alkotmány, kivéve egy közös államtanácsot, melynek hatásköre a két állam között fölmerülhető nemzetközi ügyekre terjedt ki, más közös intézményt, mint a mely az uralkodó ház közösségének fönntartására szükséges, nem teremtett. A két állam teljesen önálló és független volt. Azonban, a mult század elején Norvégia fölött, nagy históriai múltjánál, anyagi és szellemi túlsúlyánál fogva, magasan állott Svédország. E túlsúly alkotmányadta és hallgatólagosan létrejött jogokat és abuzusokat biztosított számára (például az alkirályság, a svéd zászló használata), ugy hogy a társállam fölött valóságos supremáciát gyakorolt. Akkor, a mikor az unió létrejött, ez természetes volt. Norvégia gazdaságilag tönkre ment, évszázadok abszolutizmusában politikailag degenerálódott s most fegyverrel legyőzve egyezkedett legyőzőjével. Az 1814-iki májusi s a revideált novemberi alkotmány charta alkotmány, nem a nemzetben gyökerezett s norvég és svéd egészen különböző szempontból nézte. Norvégia kifejlődő függetlenségének