Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 1. [r.]

A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAM KAPCSOLAT REVISlÓl. 293 és önállóságának alapjául tekintette; Svédországban a két állam szorosabb kapcsolatát, a két nemzet összeolvadását várták tőle. Ez volt a két állam összeférhetetlenségének oka. A konfliktus az első évek után azonnal kitört, de karaktere az idő haladásával változott. A nemesség nélkül való, igénytelen, de független norvég demokraczia szemben találta magát a szent szövetségre támaszkodó svéd királysággal. Független államiságának sok csorbája volt, de egyelőre, önállóságának csak külső jegvei után törekedett, melyeknek hiánya legjobban szembeötlőit. Nincs szó egyébről, mint hogy külsőleg legyen nyilvánvaló önállósága : saját czimerét, a közjogi helyzetnek megfelelő királyi czimet követelt és saját nemzeti zászlóját akarta használni. Néhány évtized múlva már más a kövelések alapja. Most már, hogy letörülte a külső provinciális szint, paritás után törekedett: ugyanazokat a jogokat követelte az unióban, mint a melyekkel Svédország volt fölruházva. Azt kívánta, hogy alkotmánya fölött, a társállam beleszólása nélkül, önállóan intézkedhessék s a külügyek intézésében ugyanannyi joga legyen, mint Svédországnak. A század végére ez az alap is megváltozott. Az utolsó tizenöt év követelései már nem a paritásban gyökereznek, hanem az önálló, független államnak abban a jogában, hogy saját ügyeit önállóan, más állam befolyásától mentesen intézheti s egy századdal előbb keletkezett alkotmányának azokat az intézményeit, melyek egy százados fejlődés után nyűgei és akadályai a haladásnak, átalakíthatja. Most már nem annyi jogot követelt, mint a mennyi a paritásnál fogva megilletné, a mennyivel Svédország is bir az unióban, hanem mindazokat a jogokat, melyek egy önálló állam attribútumai. E százados küzdelem alatt, ha kardot köszörültek is, vér nem folyt. Tollal, szóval küzdték meg a harczot. Azért hivtam egyszer vér nélkül való forradalomnak. E forradalom fázisait az alkotmány revisiói képezik, 1844-ben, 1867-ben, 1898-ban