Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - Ügyészség és politika [2.r]

ÜGYÉSZSÉG ÉS POLITIKA. 267 akkor szabad eljárni s a nyomozás számtalan kényszerítő intézkedését (letartóztatás, házkutatás stb.) igénybe venni, ha bűncselekmény követtetett el; s ha e nélkül lép fel, fegyelmi vétséget vagy hivatali bűncselekményt követ el. Ez uton tehát biztositva vannak a polgároknak különféle szabadságjogai s fel sem tételezhető egy hatalmaskodó miniszterről sem, hogy fegyelmi vétségbe, vagy hivatali bűncselekménybe kergeti ügyészeit. így érvel Glaser is az osztrák S. P. O. indokolásában.* M ind szép és igaz dolog volna ez, ha a jogtudomány mértani tudomány volna s a biró — mint a mérnök - körzővel s irónnal kezében, valamely algebrai képlet segélyével az exakt tudományok tételei szerint aritmetikai bizonyossággal állapítaná meg a bűncselekmény létezését. Ámde a jogtudomány, legalább még ma, spekulatív tudomány. Gyakran nem is az a vitás, hogy vádlott elkövette-e azt, a miről vádoltatik, hanem az, hogy büncselekmény-e az, a mit elkövetett s ha igen minek kereszteljék azt el a bölcs bírák. Most is emlékszünk arra a nagy vitára, a mi az ország két korifeusa Csemegi s Vajkay közt folyt le a nyolczvanas évek végén s mely nagy szellemi csatában az ország bölcsei a felett vitatkoztak, hogyha A. belopózik fí.-nek udvarára, ott a kóczmadzaggal bekötött tyukketrecz ajtaját kinyitja s onnan tyúkot lop: lopást vagy ezt s magánlaksértést is követ-e el. S utóbbi esetben eszmei vagy anyagi halmazat forog-e fenn?! Hátha ebben a tyukpörben az ország leghíresebb jogászai egyetértésre nem tudtak jutni s ha napról-napra látjuk, hogy ugyanazon tényállás alapján a törvényszék elitéi s a tábla vagy Curia felment vagy megfordítva, s ha azt sem tévesztjük szem elől, hogy igen sok pörben mily eltérő jogi nézet észlelhető a följelentő, az ügyész, vizsgálóbíró, vádtanács s ítélőbíró felfogása közt, bízvást mondhatjuk, hogy a legbizonytalanabb tudományok egyike a jogtudomány. * Kaserer: 24. 1.