Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - Ügyészség és politika [2.r]

268 VARGHA FERENCZ Ideveszem azonban pártatlanság okából a civilis jogtudományt is, mert az emberi bizonyosság ott ép ugy homoktalajon sántikál, mint a büntetőjogban. Hiszen, ha a jogban bizonyosság volna, pör sem volna; de biró, ügyész s ügyvéd sem kellene! Még azonban ember lesz, jog is lesz, de lesz bizonytalanság is; s minden hatalmaskodó miniszter az emberi intézményekben rejtőző eme gyarlóságra támaszkodva lelkifurdalás, felelősség és veszély nélkül utasíthatja ügyészeit pártpolitikai vagy bármily más érdekből bűnüldözésre. Ez ellen a hatalmaskodás ellen kell biztosítékot keresni, a miről eddig a ministére public lidércznyomása alatt a kontinentális államok megfeledkeztek. Igaz — legalább reméljük — hogy a közel jövőben nem kell attól félnünk, hogy jogtipró kormányunk lesz; de hát Vegetius Renatus Flavius szálló igéje tanit meg arra, hogy: «si vis pacem, para bellum». Az alkotmányos rend arravaló, hogy annak uralma alatt épitsük fel azokat a várfalakat, melyek mögött társadalmi felfordultság esetében, alkotmányos jogainkat s a polgári szabadságjogokat biztonságba helyezhetjük el. E%t a várat pedig csak a miniszteriális ügyészi szervezet romjain, a független ügyészi kar szervezésével építhetjük fel. Kimutattam ugyan, hogy az Ü. T. 5. §. nincs hatályban, de mit ér az, ha annak daczára alkalmazzák s igy a téves gyakorlatot ismét a törvényhozásnak kell sarkaiból kiforgatni. A szervezés alapkövéül szolgáljon az a módositás, a mit az c. §-al szemben, a most többségen s kormányon levő akkori ellenzék nyújtott be s a mely 1871-ben is csak 17 szóval bukott meg s mely igy szólt: «A királyi ügyészség ugy a kormány, mint a bíróságtól független.» * Nagyon jól tudom, hogy ez a javaslat harminczöt év óta * Országgyűlés naplója 1869. évf. XVI. k. 100. lap.