Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - A jogi személy magyarázata [könyvismertetés]

IRODALOM. dolgot oly soká kellett keresni . . . Nem igy azonban az, a ki némilegjáratos a jogi constructiók műhelyeiben, s a ki ismeri azt a kinos és eredménytelen vajúdást, mely a jogi személy lényege kérdésében az irodalmon évtizedekig uralkodott. A beavatott első tekintetre látni fogja, hogy ez az uj elmélet a maga kézzelfogható, mondhatnám triviális igazságaival, elsőrendű tudományos vívmány, melynek nem tudni, melyik érdemében rejlik a kiválóbb jelentősége: ennek az egy — és nagyfontosságú —• jogi kérdésnek a mindenkép kielégítő megoldásában-e, vagy azokban az általánosabb tételekben, a melyeknek ez a teória csak egyik ága s a melyektől terhes jelen jogi légkörünk meg fogja szülni mihamar az uj magánjogtudományt, az ökonomikus alapokon épülő magánjogtudományt. A műnek ezt a kettős jelentőségét méltánylandók, vessünk előbb eredményeire egy rövid összefoglaló pillantást. Minden jog czéljog, minden vagyon czélvagyon; jelesül az a jog és vagyon is, melv az egyes egyén korlátlan rendelkezése alá van adva. Az a tétel, hogy «ez a vagyon az Aé», csak egyszerűsített kifejezője annak, hogy «ez a vagyon az A érdekeé», azaz: e vagyon czélja az. hogy az A érdekét előmozdítsa. Ámde az érdek, melynek előmozdítására a jogok adva vannak, nemcsak egyszerűen «az A. érdekes, azaz: A-nak nemcsak bármely néven nevezendő érdekeinek összesége lehet. Mert A-nak subjectiv érdeke összeütközésbe jöhet az Ő objectiv érdekével, pl. ha minden pénzét el akarja mulatni. És noha az állam a kettő között különbséget nem tesz és az «A jogait» az A. subjectip érdekeinek szolgálatába állítja: vannak emberek és vannak esetek, midőn e jogokat A-nak nem subjectiv, hanem objectiv érdekeihez köti. így a fiatal kor, elmegyengeség vagy más lelki hiány (tékozló hajlam) miatti gondnokság esetében ; mig a kiskorú saját keresményéről való rendelkező joga annak részben subjectiv, részben objectiv érdekéhez fűzi vagyonát: a keresmény tekintetében subjectiv érdeke, egyéb vagyona tekintetében objectiv érdeke marad döntő. Már itt előtűnik az a jelenség, hogy az érdekek e különbözősége a vagyont is kettéhasítja: a hány érdek, annyi vagyon. Ezért lehet a peculiunmak. követelése a gyám kezelte vagyonnal szemben és megfordítva. Más esetekben is szemben áll egymással az általános — azaz bárminő subjectiv czélok szolgálatára szánt — vagyon a különleges vagyonnal : igy egyes jogokban az üzleti vagyon, igy nálunk is a csődvagyon, a részvénytársasági vagyon, az örökrész. Mind e vagyonok jogviszonyban állhatnak a jogosultnak általános vagyonával, s ekkor felmerülnek az olyanféle controversiák, hogy kit képvisel a tömeggondnok, a vagyonbukottat e vagy a csődhitelezőket ? A válasz ez : a tömeggondnok a csődvagvon vagy csődérdek képviselője, szemben a bukott egyéb érdekeivel. A miként több vagyon egyesülhet egy ember kezében, ugy egy vagyon is szolgálhatja többek érdekét, a mikor is ez az érdek önálló létet nyer. Igy a közkereseti társaság vagyona nem a tagok általános érdekei, hanem a tagok