Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1906-ban

2.8 BÍRÓI GYAKORLAT. vévén, annak tartalma őt nem kötelezi és mert 1902 márcz.' i-jén értesittetvén ajánlatának elfogadásáról, ő joggal hihette, hogy a második évben márczius i-jén esedékes a dij, a melytől számított }o napon belül ő fizethetett. Az első évben tehát viselte a koczkázatot a biztosító azért, mert a biztosítás kezdetét a kötvény naptórszerü pontossággal megállapította, a másodikban pedig a dijnak fejajánlása folytán. C. 1906decz.11. 1478 1905.sz. Ennek az uj nyomon járó határozatnak bővebb megbeszélését más alkalomra tartom fönn. XVI. A biztosítottnak jogai a biztosítás esedékessége előtt. Kötvény elzálogosítása. 1363 1905 sz. a. 1906 nov. ó-án a Curia a következő elveket mondta ki: Ellenkező szerződési feltétel hiányában a biztosított jogosítva van a kötvényben megjelölt helyett más kedvezményezettet kijelölni. Ily kijelölésnek tekintendő azon kijelentése is, hogy a kötvényt átruházza más egyénre és megengedi, hogy ezen egyén vegye fel saját javára az ő holta után a biztosítási összeget. A kedvezményezett nem gyakorolhat addig jogokat a biztosítási szerződésből, a míg be nem következik azon esemény, melyre a biztosítás köttetett. A biztosított életében a biztosított van jogosítva a kötvényről és az abból folyó jogokról intézkedni és a kötvényre zálogjogot engedélyezni. A kötvényre engedett zálogjog magát a kötvényből folyó jogot terhelvén, hatályos a kedvezményezett irányában is. A kötvény az annak alapján támasztható követelést képviselvén, zálogba történt átadásával a hitelező megszerezte a zálogjogot a biztosítási összegre. XVII. Megtérítendő rabatt. A biztosított, a ki dijnemfizetéssel a biztositásnak korai megszűnését okozza, a tartamengedményben jelentkező kárt a biztositónak megtéríteni tartozik. Budapesti tábla 1906 márcz. 18. II. G. 15. sz.; budapesti keresk. törvényszék felébb, tanácsa 1906 febr. 12. D. 644. sz. XVIII. Biztositások átruházása. A biztosítási szerződés a biztosítottnak a biztosító személyébe vetett különös bizalmában lelvén alapját, a biztosító a szerződésből folyó, jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan másra át nem ruházhatja. Ilyen átruházás azonban fönn nem forog, ha csupán az ügyletek lebonyolítása bizatik másra, a nélkül azonban, hogy az eredeti biztositónak felelőssége megszűnnék. Budapesti keresk. törvényszék felébb, tanácsa 1906 febr. 12. D. 644. sz. XIX. Balesetbiztosítás. A baleset fogalma és a bizonyítási teher megoszlása tekintetében érdekes adalékot nyújt a következő eset. A biztosított hegyre felfelé menvén, elesett és meghalt. Az orvosok közt nézeteltérés volt a tekintetben, hogy az esés folytán az idegrendszer rázkódása, vagy pedig az ütőerek betegsége okozta-e a halált, és hogy az elesés oka vagy következménye volt-e a halálnak. Minthogy a kedvezményezettet terheli annak bizonyítása, hogy a halál a baleset folytán következett be, az oki összefüggés lehetőségének fönforgása pedig a követelés megalapítására nem elegendő, a kereset elutasittatott. C. 1906 jan. o. I^OO/IQO? SZ.