Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - I. A büntetőnovella Tervezete

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. -gyakorlat emberei között, ki ne észlelné judicaturánknak a minimumok alkalmazására és megközelítésére való szerfeletti hajlandóságát, s azt, hogy igen súlyos bűnesetnek kell annak lenni, a melyikre járásbíróságaink három hónapot meghaladó fogházat találnak kiszabandónak. E tapasztalás alapján a javaslat által meghatározott időtartam felében állapítanám meg az elengedhető büntetés tartamát. Nem osztom azoknak aggályát, kik ott, hol a Tervezet a kedvezmény­ben részesítés feltételeit irja elő, vagy taxatiót követelnek, vagy azt kíván­ják, hogy az okok felsorolása teljesen elmaradjon. A jelenlegi példálózó fölsorolás, ha azt kiegészitenők annak kiemelésével, hogy «menthető» tör­vényszegések megbocsátását contempláljuk, becses útbaigazításul fogna a biró számára szolgálni. Helyeslem, hogy már az előző elitéltetés ténye kizárja a kedvezmény alkalmazását ; de a következetesség szempontja szerintem megköveteli, hogy itt is — mint a 41. b. §. 2. és 3. bekezdésében — distingváljunk a szán­dékos és a gondatlanságból elkövetett cselekmények tekintetében. A próba­idő zavartalan leteltének hatályát pedig a franczia törvény rendelkezése szerint állapitanám meg, mely ily esetben az elitélést meg nem történtnek tekinti. Állandó lakhelylyel nem biró, csavargó egyénekre nem tartom a ked­vezményt alkalmazhatónak. Értékesíthető az eszme, melyet Fayer 1892-ben előterjesztett javas­latában vetett fel, hogy jelesül a megfelelő esetekben a kedvezmény meg­adása biztosíték adásától tétessék függővé. Osztom Doleschall aggályait arra nézve, hogy a mellékbüntetésekre a büntetés-elengedés nem hat ki. Ez sokszor méltánytalan s a mellék­büntetés járulékos természetének meg nem felelő, de minden esetben legalább is felesleges óvó intézkedés. Nem egészen megokolt a Tervezetnek a kihágásokkal szemben elfog­lalt álláspontja. Sajátos a vétségekétől alapjában eltérő rendelkezéseket olvasnunk a Tervezet VI. czikkében, melyek az I. czikk határozmányai­val különben sincsenek mi viszonyzatban sem. Ez az érdesség minden­esetre lesimítandó. A tervezett 19. §. 3. bekezdésében kifejezett gondolat a próbaidő folyásának megakadásáról amott is értékesithető volna. Ugyancsak a kihágásokkal függenek egybe aggályaim legnyomatéko­sabbjai, melyek arra vonatkoznak, hogy közigazgatási hatóságaink képesek lesznek-e a kihágási bíráskodás terén feladatukat sikeresen betölteni ? Min­denesetre ujjá leszen alkotandó a peres eljárás rendje, s beviendők ebbe azok a garantiák, melyek a modern bűnvádi processust övezik. A Tervezetnek igen kritikus 41. b. §-a — ugy hirlik — uj szöve­gezést kap. Akkor még visszatérünk rá. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom