Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - I. A büntetőnovella Tervezete

208 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. n. Két mult évi előadásról kell még pótlólag beszámolnunk, melyek egyike mostanában nagyon is kedvelt, másika nagyon is elhanyagolt kérdéssé] foglalkozott. A deczember i-én megtartott ülésen dr. Hevesi Ülés értekezett «A jogalkotó judicatura és a felek»-ről. Mi a biró és törvény egymáshoz való viszonya kérdésében már előbb kifejtettük e lapok hasábjain álláspontunkat,* mely előadó fejtegetéseinek hatása alatt sem változott. Előadó anomáliának látja azt, hogy a birói gyakorlat az idők során változik s ez a változás fájdalmas a pervesztes félre, a kit méltán meglep az, hogy ügyében nem a régi jogot alkalmazzák, a melyet elhatározásaiban irányadónak vett, hanem az ujat. S ennek megszüntetése végett azt javasolja, hogy uj jogot a bíróság csak a magánjogban és csakis előzetesen közzétett döntvény alakjában alkothasson. Előadó egy fictióból indul ki, melynek nemcsak az elméletben estek számosan áldozatául, hanem a melyre az egész continentális törvényalkotó technika támaszkodik. Arra ugyanis, hogy a közönség ismeri a jogot. Ez nem volt igaz akkor sem, a mikorról datálódik az a parőmia, hogy a törvény nem tudásával senki sem mentheti magát; de legalább megközelítőleg igaz volt, mert a 12 ércztábla mindenkinek hozzáférhető volt, s mert a fórumon, a hol a prgetor edictumát kihirdette, a hol az oratorok clienseiket védték, a hol az egész római élet központosítva volt: ott ezt a kezdetleges jogot mindenki elsajátíthatta annyira, hogy egykönnyen bele ne ütközzék. Ma azonban ez a parőmia — bár nem lehetünk el nélküle — nem felel meg a tényleges állapotnak; a közönség nem ismeri a jogot, s még a jogászok sem ismerik; s a meglepetés, melyet egy-egy ítélet az érdekelt félben kelt, nem abból származik, hogy az az eddigi joggal ellenkezik. Meglepetést nem az uj, hanem az igazságtalan döntés támaszt: mert ha maga a jog nem is él a köztudatban, él benne az igazságosnak, a tisztességesnek, a megengedettnek és tilosnak egy bizonyos egészen határozott és élesen tagozott képzete, él benne egy közös társadalom-erkölcsi felfogás, mely előbbre való, mint a jog, mert ez is uralma alatt áll. Hirdessen ám a Curia évenkint ki száz döntvényt: a százegyedik ismét uj tényállást és az előbbiektől független döntés szükségességét fogja maga előtt találni; s ha ez az uj döntés alakilag conform is valamely előbbivel, csak akkor nem kelti ama bizonyos meglepetést, ha a laikus igazságérzetet nem sérti. Az előadó javaslata a S/ij/oc/c-igazságot tenné szabálylyá ; a szabad birói judiciumnak pedig épen az a legbecsesebb erőssége, hogy Shylockigazságokat nem honorál : nem részesiti jutalomban a jogi hézagok közt járatos üzért a becsületes, de épen ezért kijelentéseiben könnyelműbb fél * Jogállam 1906. I. füzet.