Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - I. A büntetőnovella Tervezete

20Ó MAGYAR JOGÁSZEGYLET. szolgáltatás veszélyeit nem növeli, de sőt véghatásában épen a társadalom gyengébb rétegei züllésének s mételyeződésének állja útját. Ezzel szemben az a kérdés tolul föl: vájjon hány esetben alkalmazták a bíróságok az apró lopást elkövetővel szemben a 92. §.-t? S ha az alsófok pénzbüntetést alkalmazott, a felső bíróság sietett a büntetést ismét fogház büntetés nemben kiszabni. Ez a jelenség épen nem biztató. Legyen még az a meggondolás is kiemelve, hogy patronage-ügyünk — miként ezt különösen Oberschall részletesen kifejtette — aggasztóan fejletlen, s hogy ha bűnügyi nyilvántartásunkat ezúttal ujjá is szervezzük, ennek adatait voltaképen csak hosszabb idő múlva fogjuk hasznosítani. A mi ezek után magát a Tervezetet illeti : Az iránt alig merül föl nálunk ujabban kétség, hogy a belga-franczia rendszer alakjában értékesítsük az intézménynek a próbaidő kitűzésében rejlő alapgondolatát. (Régebben Illés Károly az angol-amerikai rendszert ajánlotta.) Annál több tekintetben ágaznak el a vélemények a részletkérdések mikénti megoldása tekintetében. S minthogy egy intézmény értéke a kivitel detailjain sarkall, a mint a törvényhozási forma egy általában helyesléssel fogadott intérményt is discreditálhat, de viszont megcsillapithatja az ellenzők aggodalmait: örvendetes, hogy vitánk bőségesen kiterjeszkedett a részletkérdésekre, s nem egy oly gondolatot vetett ez irányban felszínre, melyet a Tervezet szerzője is értékesíthetőnek deciaráit. Csak a leglényegesebb kérdésekhez koczkáztatok meg egy-egy megjegyzést. Eléggé nem helyeselhető óvatossággal helyezkedik arra az álláspontra a Tervezet, hogy a correctionalisált vétségek fogházbüntetései kizárandók a feltételesen elengedhető büntetések köréből. A társadalmi veszélyességnek kétségtelenül nagyobb mérvét magában rejtő delictumok tekintetében felmerült s úgyszólván valamennyi felszólaló által kifejezett ellenkező kívánalom teljesülése : különösen kezdetben, egyenes leszerelése volna a büntető hatalomnak. Ezzel szemben indokoltnak találom az egy évi törvénybeli maximumnak az előadó által hangsúlyozott elhagyását, s különösen pl. a vagyonrongálás vétségének a kedvezmény alá vonását. De meg kell fontolni, hogy bizonyos vétségfajoknál a közvetlen államérdek nem követeli-e a kedvezmény alkalmazhatásának aprioristikus kizárását és különösen, hogy a becsület elleni vétségeknek mai közpanasz szerint sekély repressióját czélszerü-e tovább gyengíteni. Az államfogház kirekesztését az elengedhető büntetések sorából — e büntetésnem sajátos természete okából — helyeslem. Eltérően a vita adataitól, részemről még azt a három hónapnyi fogházbüntetést is túlsóknak tartom, mit a Tervezet elengedhetőnek nyilvánít. Ezt is a repressiónak rendbontó meggyengülhetésére alapítom. Alig van a