Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - I. A büntetőnovella Tervezete

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. 20^ kell a kedvezményt kiérdemelni. S ha a vádlott a próbaidőn át «meg nem felelő* magatartást tanusit, bármikor letartóztatható. Igen fontos körülmény, hogy a próbaidőre bocsájtott egyén a feltételesség tartama alatt támoga­tásban és bátorításban részesül. Sürün történik hivatkozás külföldi statistikai adatokra, melyekből fel­tétlen biztossággal levonhatni vélik a reformerek azt a következtetést, hogy az intézmény, mint mondani szokás, «bevált*. Ámde: There are three kinds of lies: black lies, white lies, and statistics. Ezért a statisztikai adatok értékelésénél félő óvatosság kívánatos. Hogy bizonyos próbaidőn át a casierbe visszaesés be nem jegyez­tetett, a feltételesen elitéltnek javulását absolute nem bizonyítja. Mindenek­előtt a bűnügyi statisztika és nyilvántartás számos okból még megköze'itő­leg sem hü képe a reális kriminalitásnak. Ettől eltekintve pl. Belgiumban a próbaidő tartamát a bíróság állapítja meg s pedig a praxis szerint pár hónapban, a törvény szerint pedig meg nem történtnek tekintendő az el­itélés, ha a feltételesen elitélt a próbaidő alatt bűntett vagy vétség miatt ujabban el nem ítéltetett. A mi Tervezetünk szerint is nem hajtható végre a feltételeden kiszabott büntetés, habár az elitélt ellen akár korábbi, akár később elkövetett bűntett miatt bűnvádi eljárás indíttatott, hacsak a próba­idő alatt el nem ítéltetett; de ha teszem azt csalás bűntetteit követi el s az indítványok visszavonattak, következőleg az eljárás megszüntettetett : az ítélet végrehajthatatlan s a statisztika az illetőről, mint megjavultról ad számot.* Nem is szólva arról, hogy micsoda tévedés az, a büntetlen előéletű egyént azonosnak venni az első bűnözővel. Az orvosi tudományban elfogadott non nocere elv abban az alkalma­zásban, mint azt pl. Berger javallottá, matériánkba át nem plántálható. Önmagában nagyon szépen hangzik a tétel, hogyha nincs eszközünk a helyzet s állapot sanalására, ne avatkozzunk be, nehogy ártsunk, tehát — applikálva ezt a tárgyalt kérdésre — ha ösmerjük a rövidtartamu elzárás­nak kontagiumát, mellőzzük azt s elégedjünk meg annak fenyegetőleges kilátásba helyezésével. Ámde itt azt, hogy a beteget az ártó beavatkozás elől, t. i. a vádlott büntevot a büntetés alól elvonjuk: a sértett társada­lom sinyli meg. A feltételes elitélés csökkenti a büntetés bekövetkezésé­nek bizonyosságát s ezzel fokozza a hajlamot a bűncselekmény elköveté­sére. Hiszen bent van az emberi természetben, hogy a jövőnek bizony­talan alakulásai között azt tartja legvalószínűbbnek, a melyik a legked­vezőbb. Berger azt is hangoztatta, hogy a feltételes elitélés az osztályigazság­* Ez ellenérveket az igazságügymínisztenumban tartott szaktanácskozmányon külö­nösen Baumgarten Izidor hangsúlyozta, a ki lapunk legközelebbi füzetében a feltételes elitélés kérdéséről nagyobb tanulmányt fog irni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom