Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - I. A büntetőnovella Tervezete

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. I. A büntetőnovella Tervesete. Küzdelmes vergődés a büntetőnovella sorsa. 1888 óta, mikor Fabinyi Teofil igazságügyminister az első ankétot tartotta a büntetőtörvények módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában, immár a hetedik munkálat került szaktanácskozmány elé. Érvényesült ezenközben minden variáns a törvénymódosítás keretei tekintetében. Legszerényebb terjedelmű a Schedius-féle tervezet volt (1890), mely mindössze 7. §. módosítására szorítkozott ; a legtöbb kérdést Finkey és Angyal tervezetei ölelték fel (1905), melyek az egész büntetési rendszert revisio alá vették. A legújabb munkálat kereteire a kodifikatornak az az álláspontja volt elhatározó, hogy most lehetőleg szük keretben a büntetőtörvényeknek azok a visszásságai orvosoltassanak, melyeknek kijavítását a gyakorlati jogélet tapasztalatai hosszabb idő óta égetően sürgősnek jelezték, s e melleit veendő kidolgozás alá egy nagyobb terjedelmű törvényelőkészítő munkálat, mely a büntetőtörvények általános s különös rendelkezéseinek a részletekben való módosítására s kiegészítésére czéloz mindazokban az irányokban, melyekben ez a gyakorlat tapasztalatai s a tudomány és törvényhozás haladása folytán szükségesnek bizonyult. Teljes mértékben helyeselhető büntetési jogrendszerünk kiépítésének ez a módszere. Ma és pedig hosszú idő óta, az úgynevezett halaszthatatlan módosítások keresztülvitele érdekében folytatott agitáczió roppant munkaerőt s buzgalmat köt le. Ez a képesség és készség a novelláris törvéay által fölszabadul s gyümölcsöztethető lesz a gyökeres revisio érdekében, melyet pedig a hazai criminalitas egyéni s társadalmi tényezői széles alapú s mélyen járó tanulmányozásának kell megelőzni. . . A Magyar Jogászegylet még 1905-ben egy bizottságot alakított, melynek föladata a büntetőtörvények novellájának előkészítésére szükséges anyag egybegyűjtése és tudományos feldolgozása.