Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Az osztrák birodalmi tanács reformja

200 Df HARRER FERENCZ. Mint az előadottakból látható, a törvényhozás a választási szabadságot a választási eljárásnak erősen bürokratikussá tételével vélte legjobban biztosithatni és a pártok is igy gondolták érdekeiket leginkább megvédhetni. Még felsorolni kívánjuk az ugy a képviselőválasztásoknál, mint a tartományi, községi és mindenféle közjogi testületek választásánál a választási szabadság védelmére statuált és részint pénzbirsággal, részint elzárással, valamint egyes esetekben az aktiv és passzív választói jognak hat évre elvesztésével sújtott bűncselekményeket. Ezek a következők: a megvesztegetés; a választók nyilvános megvendégelése; a választói jog nem gyakorlására vagy bizonyos irányban gyakorlására való kényszerítés; a választás alkalmával arra vonatkozólag hamis hirek terjesztése; a választás meghamisítása; a választói jog gyakorlásának akadályozása; a választói jognak szándékosan jogosulatlan gyakorlása; a választás meghiúsítása; a választási titok megsértése; a képviselőjelöltté való fellépésnek megakadályozása; választói gyűlésnek meghiúsítása; jogosulatlan részvétel választói gyűlésen (ha a választóknak csak bizonyos köre hivatott egybe). Az Ítélkezés ezen bűncselekmények felett részben a járásbíróság, részben pedig a politikai hatóság hatáskörébe tartozik. Hogy a politikai események a most vázolt reform hatása alatt miként fognak fejlődni, természetesen bizonyossággal nem állapitható meg előre; nagyon valószínű azonban, hogy az általános választói jog nyomán szükségképen kelő demokratikus irányzat egyelőre klerikális szinezetü, tehát reakcziós szellemű lesz (a keresztény szociálista és a cseh klerikális pártok erősbödésével), továbbá, hogy a képviselőknek, a tartományok s illetőleg a nemzetiségek közt már megállapított megosztása, a németeknek a parlamentben való túlsúlyát nemcsak meg fogja szüntetni, hanem a parlamenti uralmat egyenesen a szlávoknak fogja juttatni.