Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Clausula rebus sic stantibus

CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS. 181 III. A magyar jog álláspontja e kérdéssel szemben ugyanaz, mint az optk.-é. A két jog,-.' mint sok más kérdésben, teljesen egyező. Nem is volna a magyar jog szempontjából e kérdés különösen tárgyalható, ha a munkabéri, illetőleg szolgálati szerződésekre vonatkozó törvények nem tartanák szem előtt a clausula rebus sic stantibus-t. Nem szándékunk ugyan a kérdést teljesen kimeríteni, de a kérdés nagy jelentőségére való tekintettel e helyütt annál hosszasabban időzünk, mert érvényes jogunknak idevágó rendelkezései az elvnek térfoglalását bizonyítják, mig a fent ismertetett törvényekből inkább az ellenkezőre lehetett volna következtetni. Az 1876: XIII. t.-cz. 68. §-a szerint «a gazda, vagy azon családtagnak elhalálozása esetében, kinek különös szolgálatára a cseléd fogadva volt, az örökösök nem kötelesek a belső cselédet . . . megtartani ...» Az 1898:11. t.-cz. 44. §-a ugy a birtokost, mint a munkást feljogosítja a kötött munkaszerződés felbontására, ha a munkaadó személyében változás áll be. Csakhogy e felbontásnak a munka megkezdését megelőzőleg 6 hónappal kell történnie. Az 1900: XXIX. t.-cz. 28. §-a szerint a dohánykertész az ingatlan tulajdonosában beállott változás miatt hasonló joggal élhet a munka megkezdését megelőző egy hónapig. Ezeknek a rendelkezéseknek azonban nincs semmi különös elméleti vagy gyakorlati jelentősége. Csupán az nyer bennök kifejezést, hogy a törvényhozó a szolgálati szerződések minden faját személyhez kötöttnek tekinti, holott a legtöbbnek ez a természete a tömegmunkára való tekintettel már megszűnt. Az i889:XLI. t.-cz., mely a vízi munkálatoknál, az ut- és vasútépítéseknél alkalmazott napszámosok és munkásokról szól, 16. §-ában következőleg rendelkezik: «... ha a munkáltatási viszonyok lényegesen megváltoztak és a munkások panaszára az elsőfokú hatóság — mely ez ügyben végérvényesen határoz — azt találja, hogy a szerződésben meghatározott egység-