Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 3. szám - Clausula rebus sic stantibus
l82 Dí ÁGOSTON PÉTER árak mellett a munka nem teljesíthető: uj egyezkedésnek van helye ... Ha a felek megállapodni nem tudnak: a szerződéstől mind a két fél visszaléphet, a munkások azonban a munkaadónak az általa adott szállítási költséget, előleget eltávozásuk előtt megtériteni, vagy a szerződésben meghatározott egységár szerint ledolgozni kötelesek ...» Ehhez csupán hasonló, de vele nem azonos rendelkezés az iooo:XXVIII. t.-cz. 14. §-áé az erdőmunkálatokra nézve. E szerint: «Ha a munka elemi akadály (árviz, széldöntés, hófúvás, tüz stb.) miatt egyhuzamban három napon át meg nem kezdhető, vagy nem folytatható és a munkaadó a szerződésben nem kötelezte magát a szünetelés idejére bizonyos élelmezést járandóság kifizetésére vagy ellátás kiszolgáltatására, a munkások, a mennyiben munkabérük nem egy bizonyos meghatározott összegben (átalányban) van megállapitva, az előleg (kölcsön) megtérítésének vagy biztositásának kötelezettsége mellett a szer ződéstől elállhatnak». Érvényes jogunkban tehát a clausula rebus sic stantibus külön kikötés nélkül is érvényesíthető azokban az esetekbenr melyekben a törvény ezt világosan kimondja. Nem oly általános elv tehát, mely a törvényben meg nem állapított esetekben is érvényesülne. Ezért azt a kört, a melyben ma érvényesül, minden esetre ki kell terjeszteni. Erre nézve nem volna elegendő egy olyan általános szabály, mely azi mondaná ki, hogy minden szerződés eo ipso azzal a feltevéssel köttetik, hogy a körülmények nem változnak, mivel jogászi gondolkozásunk a helytelenül magyarázott szerződés érvényességét oly szentségnek tartja, melyhez nem szabad hozzányúlni. Elfelejtik mindig, hogy a felek akaratának megállapításánál abból a helytelen feltevésből indulnak ki, hogy a felek azt akarják, a mit kijelentenek. Visszatérve az i8o9:XLI. t.-cz. 16. §-ának rendelkezésére, világos előttünk két körülmény: 1. hogy a törvényhozó kénytelen volt szakítani az eddigi jogi doctrinákkal s szerződési