Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Telekkönyvi reformok

TELEKKÖNYVI REFORMOK. II9 tessük a jogbeli különbségeket az ország egyes részei között. A reform pedig egyenesen ujabb különbségeket állítana be, a mit pedig még politikai szempontokból sem lehetne helyesnek találni. Az pedig bizonyára élénk visszatetszést szülne, ha az uj törvény előnyeiből egész nagy jogterületek kizáratnának, nem is szólva arról, hogy a jelzálogkölcsönökkel foglalkozó pénzintézetekre a kétféle jog igen előnytelen helyzetet teremtene. Másként festene természetesen a kép, ha a törvény az ország egész területén életbe léptethető volna s ha vele az osztrák polgári törvénykönyvnek mai alkalmazási területén is egy további darabját helyezhetnők hatályon kivül. Ámde azzal megint minden hozzáértő tisztában van, hogy az lehetetlen feladat másként, mint csak ugy, hogy a codexet egészében kell hatályon kivül helyezni, a mi megint azt jelenti, hogy uj, de egész codexet kell helyébe tenni. S ezzel fordulok rá arra a tételre, hogy a czélba vett törvény nem lehet szerves és kerek egész. Mert nagy bökkenő ám az, hogy melyek is azok a jogszabályok, a melyek a telekkönyvi anyagi jogot alkothatnák ? Azt is mondhatnók u. i. amúgy nagyjában beszélve, hogy alig van a magánjognak része, a mely egy s más vonatkozásban ne állana a telekkönyvi bejegyzések tárgyát képező jogokkal s következésképen, a mi tehát szintén része kell hogy legyen, az u. n. tkvi anyagi jognak. Lássunk csak egy példát. Mondjuk, hogy a T. 6^0. §-a («Ingatlan dolog tulajdonának átruházásához szükséges, hogy az eddigi tulajdonos az átruházásra irányuló érvényes kötelezettség értelmében engedje meg a tulajdon telekkönyvi bekebelezését))) felvétetik a telekkönyvi anyagi jogba. Már most tudjuk, hogy sok ága-boga van annak a kérdésnek, hogy egy kötelezettség érvényes-e? Elsőben megengedi-e, elismeri-e azt a kötelezettséget a jog, azután meg van-e a cselekvési képessége a kötelezettnek,