Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Telekkönyvi reformok

1 -20 Dí MENYHÁRTH GÁSPÁR jogképes-e a jogosított, harmadszor bizonyos ügyleteknél a forma is érvényességi kellék, meg van-e az tartva? s i. t. Vizsgálnia kell-e a telekkönyvi bírónak azt is, hogy érvényes-e a kötelezettség? Ha igen, a mint kétségtelenül vizsgálandó, —• honnan veszi minden kérdésre az útbaigazító feleletet? Jól tudom, hogy a magyar bíró (orszb. ért. területén) ma sem az osztrák polg. törvénykönyvből, hanem venné jövőre is onnan, a honnan eddig. Tehát a fölvetett kérdés nem uj nehézség, mondhatná valaki. De már uj nehézség az: kikeresni s helyesen megállapítani, hogy melyek azok a thesisek, a melyek a telekkönyvi anyagi jogot megalkothatnák, mert itt folytonfolyvást beleütközünk egy nagy ismeretlenbe. Itt van az optv. ^o évi uralma. 46 éve, hogy az orszb. ért. 21 — 1 5 6. §-ai értelmében a telekkönyvvel kapcsolatos rendelkezései az egész országban érvényben vannak. S alig hiszem, hogy akadna jogász, a ki állítani merné, hogy ő ki tudja azokat a rendelkezéseket hamarjában jelölni az optv.-bői, a melyek az orszb. értekezlet hatályterüleién is érvényesek. Veszem pl. az 1492. §-t «elzálogosított . . . vagy haszonélvezetre adott dolgok a hitelezők . . . vagy haszonélvezők által a törvényszerű czim hiánya miatt soha el nem birtokolható)). Alkalmazásban van e §. vagy nincs? A kérdés ugy-e bár azon fordul, hogy a telekkönyvi rendelettel összefüggésben áll-e vagy nem e rendelkezés? Van-e hát összefüggés? A budapesti tábla — a Curiától is helybenhagyott Ítéletében — (Márkus: VII. 12244.) azt mondja egy telekkönyvön kívüli elbirtoklást vitatott esetben: «Minthogy az alperesek jogelőde az ingatlan állagára csakis használati joggal bírt, róla csakis ily használati jog háramolhatott alperesekre; már pedig az osztrák polg. törvénykönyv hatályban fenntartott 1462. §-a értelmében a pusztán haszonélvezett dolgot a haszonélvező el nem birtokolhatja».