Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 2. szám - Telekkönyvi reformok
Dr MENYHÁRTH GÁSPÁR A mi azonban mégis a tervezett reform ellen szólani készt, az annak a meggondolása egyfelől, hogy az uj törvény megbontja a jogeg)séget azon a területen is, a hol az meg van, és szaporítja a helyett, hogy kevesbitené a különböző jogok hatályterületeit, másfelől pedig, hogy az nem lehet rendszeres, szerves törvény amúgy sem, hanem fél munkának kell maradnia. Ma az országbírói értekezlet szabálya szerint az ország egész területén egységes, egy, ugyanaz a jog van alkalmazásban a telekkönyvek tárgyát képező alanyi jogok szerzésére és elidegenítésére vonatkozólag, t. i. az optv. A telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező jogok szerzését és elidegenítését illetőleg nincs tehát különbség az anyaország meg az erdélyi részek és Fiume, helyesebben az országbírói értekezlet meg az optv. hatályterülete között. Hogy a tulajdon, a zálog, a szolgalmi jog, mely feltételek alatt kebelezhető be, hogy a bérlett-haszonbérleti jog, elővásárlási-visszavásárlási jog bejegyezhető-e a tjkvbe, hogy a tjkvön kivüli elbirtoklás alapján a jogok bejegyezhetők-e stb. azt a mondottam értelemben vett Magyarországon is, az erdélyi részletekben is, az osztrák polg. törvénykönyv mondja meg. S elég jól meg voltunk ezzel idáig. Legfeljebb, hogy adott esetben kétségessé vált, hogy egyik-másik rendelkezése az optvnek, mint tkvi rendtartással összefüggésben lenni látszó, az o. é. által fenntartottnak mondható-e vagy sem. Elmélet-gyakorlat összefogva ezeket a kétségeket is oszlatgatta. Ha már most megcsináljuk a .telekkönyvi anyagi jogot s ezt megcsináljuk az orszb. é. hatályterületére, akkor az igaz, hogy megszüntettük a optv. hatályát azon a jogterületen, a melyen az orszb. értekezlet szabályai vannak alkalmazásban, de ezzel országos törvény utján vágunk ujabb határárkot Magyarország és Erdély között, a mely két [terület e kérdésekben eddigelé egy volt. A czél eddigelé az volt a jogalkotásban, hogy megszün-