Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A nemzetközi jogvédelem alapja

A NEMZETKÖZI JOGVÉDELEM ALAPJA. alapja. A kölcsönösen adott szót az államok a legnagyobb pontossággal szokták betartani, nemcsak erkölcsi erejénél fogva, hanem azért is, mert teljesen átment a köztudatba, hogy jogilag kötelez. És ezt azok, a kik a nemzetközi szerződés természetének elemzésével foglalkoznak, majdnem kivétel nélkül elismerik, a mint mindinkább gyérül azoknak a száma is, a kik a nemzetközi jognak természetét általában, különösen a szerződésen kivül keletkező nemzetközi jogét kétségbe vonják. Bizonyos azonban, hogy a nemzetközi jognak az eddig használt jogi kategóriákba való beillesztése nagyon sok nehézséggel jár; itt a munka javarésze még hátra van. Az eddigi megoldások nem megnyugtatók. Különösen áll ez azokra a kisérletekre, a melyek a nemzetközi szerződés jogi természetének meghatározására vonatkoznak. Sokáig ez a kérdés nem is keltett semmi érdeklődést. Csak azóta, hogy a szerződés a nemzetközi forgalomban mind nagyobb jelentőségre emelkedik, irányul a figyelem jogi természete felé. Ennek a fejtegetésnek keretén belül nem vállalkozhatom az egész kérdés feltárására, s a mi tárgyunk vizsgálata nem is kivánja, hogy a különböző nézetek közt igazságot tegyünk. Csak egyre akarok utalni, a mi első tekintetre meglepő lesz, hogy képviselője van annak a nézetnek is, a mely szerint a nemzetközi szerződés nem is igazi szerződés, hanem csak egyoldalú, egybehangzó akaratkijelentés a «szerződő» felek részéről, a mely által létrejön a cselekvésüket meghatározó jogszabály.* Ennek kritikája azonban, s még inkább az egész kérdés megoldása kivül áll fejtegetéseim körén. Itt csak azt ismétlem nyomatékkal, a mi szorosan kérdésünkre tartozik, hogy ama felfogás szerint, a mely már teljesen áthatotta a köztudatot, a nemzetközi szerződés jogi kötelezettséget létesit a jogvédelem * Jetiinek, System der subjektiven öffentlichen Rechte. 299. Jogállam. VI. évf. 2. f. 8