Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A nemzetközi jogvédelem alapja

D? MAGYARY GÉZA iránt. Ezzel pedig azt akarom mondani, hogy mindaddig, mig a szerződés fennáll, az államnak nem szabad egyoldalulag attól eltérő jogszabályokat alkotnia, mert különben nemzetközi jogot sért meg. De hát vajon nem terheli-e az államokat kötelezettség a nemzetközi jogvédelem iránt szerződés nélkül is? Es most erre akarok még néhány megjegyzést tenni. A nemzetközi jognak egy régi, sokat vitatott, de közmegnyugvásra még meg nem oldott kérdése, vajon az államokat általában, tehát szerződés esetén kívül is terheli-e jogi kötelezettség egymásnak jogsegélyt nyújtani? Itt is szoritkozva csupán arra, a mi kérdésünkre tartozik, látjuk, hogy a gyakorlat erősen ráczáfol az irodalomban tulnyomólag képviselt felfogásra. Az irók túlnyomó része, névszerint az olasz, franczia és német irók, az államokat jogilag mondják kötelezetteknek jogsegély iránt még szerződés esetén kivül is. így Mancim egy franczia nyelven irt értekezésében erősen hangsúlyozza, hogy az államokat a külföldi Ítéletek végrehajtása tekintetében egy devoir parfait et obligatoire de la justice internationale 1 terheli. Ugyanennek a felfogásnak adott kifejezést az Institut de droit international is 1877-ben Zürichben tartott tanácskozásain hozott határozatában.2 Bar pedig a jogsegély, de különösen a külföldi ítéletek végrehajtása iránti nemzetközi kötelezettséget egy lex specialis-on alapuló kötelezettségnek mondja.3 Végül Meili,4 hogy már másokat ne is említsek, a kulturállamok közt fennálló jogközösségből, melyre mint a nemzetközi magánjogi forgalom alapjára legelőször Savigny5 utalt, vezeti le a kölcsönös jogsegély iránti jogi kötelezettséget. A gyakorlat azonban erről alig tud valamit. Ha mi a gya1 Revue VII. 2 Annuaire II. 3 Theorie u. Praxis des internationalen Privatrechts. II. 41 j. 4 Das internationale Cívilprocessrecht. Zürich 1906. 45. 5 System des heutigen Römischen Rechtes VIII. 27.