Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A nemzetközi jogvédelem alapja

A NEMZETKÖZI JOGVÉDELEM ALAPJA. I OJ mazkodnak is. Épen ilyen nyilatkozata döntötte el azt, hogy biróságaink végrehajtási ügyekben Németország irányában viszonosságot nem gyakorolnak.* A viszonosság annak az elvnek a kifejezője, hogy az állam az államok társaságában a többiekkel egyenrangú tényező. Egyenlőségének külső kifejezése czéljából helyezkedik az állam arra az álláspontra, hogy csak akkor gyakorol jogvédelmet, ha a külföld is hasonlót tesz, illetve csak addig gyakorolja, a mig a külföld is nyújtja. E mellett sokszor polgárainak érdekeit is megvédheti vele, mert általa kényszert gyakorolhat a külföldre, hogy ez az ő polgárainak a védelmet megadja, illetve azt tőlük ne tagadja meg. Erre a czélra azonban mindaddig, a mig szükséges viszonosság utján a külföld ellen védekezni, teljesen megfelelne a vélelmezett viszonosság is. Tulhajtás, legalább a jogvédelem terén az, az egyenlőség elvét annyira élére állítani, mint ezt a nem vélelmezett viszonosságnál tapasztaljuk. Általa ugyanis a jogvédelem sorsát attól tesszük függővé, hogy gyakorlását melyik fél kezdi, melyik teszi meg az első lépést. És ha erre valamely okból egyik fél sem hajlandó, akkor a jogvédelem el is marad, mint ezt az Ítéletek végrehajtásánál is látjuk. Ennélfogva mindaddig, mig bekövetkezik az az idő, hogy a viszonosságot, mint a nemzetközi jogvédelem alapját egészen nélkülözhetjük, az államoknak a vélelmezett viszonosságra kellene áttérniök, mert a nyomában járó megtorlás is eléggé megvédi érdekeiket. De nem minden állam követi a viszonosság elvét. Vannak már ma is államok, a melyek a jogvédelmet, legalább egyikmásik vonatkozásban, minden viszonosságtól függetlenül nyújtják. Hogy melyek ezek, azt nehéz pontosan megállapítani, mert a viszonosság, illetve a jogvédelem feltétlen gyakorlása a jogban ugyan fontos, de sokszor csak lappangó elvek, a me* 1884 május 24-én 1812?. és 1890 márczius 24-én 9665. sz. a. kelt igazságügyi miniszteri rendeletek.