Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Szokásjog és törvényjog

SZOKÁSJOG ÉS TÖRVÉNYJOG. 95 Az osztr. polg. tvk. i ioo. §-a szerint a bérösszeg ellenkező kikötés hiányában utólagosan fizetendő. Tényleg azonban az előre való fizetés kikötése a legtöbb vidéken oly gyakorivá vált, hogy e kikötés ügyleti szokásnak mondható. Ha tehát két fél bérleti szerződést köt és a fizetés idejéről kifejezetten nem intézkedik : kétféleképen beszélhetünk. Vagy azt mondjuk: szokásjog képződött, mely az IIOO. §. lerontásával a bérösszeg előrefizetését rendeli, hacsak a felek mást nem kötöttek ki. Vagy mondhatjuk igy is: ha a felek mást nem kötöttek ki, kikötöttnek tekintendő, hogy a bérösszeg előre fizetendő. Az előbbi esetben szokásjogi dispositiv szabályt, a másik esetben szokás­jogi interpretativ szabályt állítottunk fel — de ez árnyalatnyi különbség mellett is szokásjogi szabály az. a mit alkalmazunk. 7. §. A jogtekintélyek szerepe a szokásjogban, A szokásjog­nak gyakorlatilag különös fontos fajtája a bíróságok állandó gyakorlata által jön létre. A biró hivatása a jogalkalmazás. O az elbírálásra kerülő concrét esetre nézve állami tekintélylyel kimondja a jog concrét parancsát, de e concrét parancsot (jogszabályt, normát) ő nem saját kénye-kedve szerint, hanem oly tartalom­mal köteles kimondani, a milyet az illető esetre alkalmazandó jogszabály neki előir. Eszményileg véve tehát a biró csak egy logikai operáczio előre meghatározható kényszerű eredményét jelenti ki: a logikai főtétel a tőle független jogszabály, az altétel az elbirálandó jogeset tényállása, az eredmény az Ítélet. Ez esz­mény azonban teljesen meg nem valósitható. A jogszabály sok­szor határozatlan, hézagos, félreérthető, a biró pedig tévedhet vagy önkényeskedhetik — e tényezők eredményeképen pedig az itélet akárhányszor többet-kevesebbet vagy mást mond, mint a mi az alkalmazandó jogszabályból folyna. Az ilyen itélet, mely az obiectiv jogszabálytól többé-kevésbbé eltér, ha jogerős, szintén jogi norma ugyan, de csak az illető esetre szóló, egyedi jogszabály, a melynek hatása a perbeni feleken tul nem terjed: res iudicata ius facit inter partes. Tényleges hatása azonban az ilyen itélelnek is továbbterjed. A biró ugyanis, ki egy concrét

Next

/
Oldalképek
Tartalom