Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Szokásjog és törvényjog

SZOKÁSJOG ÉS TÖRVÉNYJOG. Irta: Dr. SCHWARZ GUSZTÁV. /. & Bevezetés. A szokásjog fogalma. Ha számon kérjük magunktól, miért követünk bizonyos szabályokat jogszabályképen ?' kétféle feleletre jutunk. Vagy azt feleljük: mert a törvényhozó igy parancsolta, vagy azt: mert e szabályt követni szokás. Miért érezzük magunkat kötelezve a törvényparancs vagy a szokás követésére; mi az, a mi bennünk azt a kényszerűség érzését (opinio necessitatis) kelti, hogy a mit a törvényhozó parancsol, vagy a mit a szokás tart, azt követni kell? — ez a mai kultúrember lélektanának a kérdése, melynek végső gyökeréig elő nem hatolhatunk. Lelki tapasztalás, hogy azt a magaviseletet, a mit embertársaink részéről egy adott helyzetben állandóan követni látunk, hasonló helyzetben magunk is követni hajlandók leszünk. Valamint a természet világában, ha százszor tapasztaljuk egymásután, hogy a szabadjára hagyott kő földre esik, százegyedszer is elvárjuk, hogy földre fog esni. mit ugy fejezünk ki, hogy «ennek igy kell lennie» («természettörveny»): ugy a társas világban is, ha tapasztaljuk, hogy az emberek bizonyos helyzetben állandóan bizonyos módon viselkednek, elvárjuk, hogy ha a helyzet újra előáll, újra igy fognak cselekedni és itt is ugy érezzük : ennek igy kell történnie. A mi lelki hajlandóságot igy magunkban hordunk, azt erőre kapatja a tapasztalás és a nevelés. A tapasztalás arról győz meg, hogy a mi állandó szokássá vált, többnyire a czélszerüség próbáját is kiallotta: száz czélszerütlen kisérlet jön - múlik, a mig egyik annyira beválik, hogy szokássá lesz. Es e tapasztalás mellé Jogállam. VI. évf. 2. 6