Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 1. szám - 1. A jogcselekmények. (Különösen az ajándékozás hatálytalanításával csődön kivül). - 2. Dolgozatok a magánjog köréből. Írta: Menyhárth Gáspár
72 IRODALOM. menteni nem lehet». A közrend megingatása nélkül egyenesen lehetetlen a kormány törvényességét oly bizonytalan alapra fektetni, a minő a bizalmatlansági szavazat, mely meglepetésszerüleg, nem teljes házban is bekövetkezhetik». «Ismerjük az eseteket — úgymond Freemann, az angol közjognak egyik legfényesebb nevü művelője — a melyekben a ministereknek hivatalukról le kell mondaniok minthogy a ház nincs irántok bizalommal s azokat az eseteket, melyekben méltán felebbezhetnek az országhoz a feloszlatás által. De teljesen lehetetlen volna ezeket előre meghatározni egy törvényczikk szavaival*. Lehetetlen, nem a szavak hiánya, de a jogtétel lehetetlensége miatt. Nem is történt meg sehol, Magyarországon sem. Sőt hazánkban az alkotmányos szokás azt a bonyodalmas etikai codexet sem honosította meg tulajdonképen, — nem létesített olyan elfogadott, bevett, conventionalis viselkedési szabályokat azokra az esetekre nézve, a melyekben a ministereknek le kell mondaniok, mint a milyeneken az angol parlamenti rendszer nyugszik. Ily szokás képződésére nem volt alkalom, mivel 1848-tól 1905-ig mindig egy párt volt uralmon. * Bűnvádi Perrendtartásunk 7. §-a szerint a büntető bíróság határoz a bűncselekmény fenforgásának megállapítása végett előlegesen eldöntendő közjogi kérdésben. Közjogászoknak hivatalos fórumához nem fordulhatnak bíráink ; maguknak kell keresniök a megoldást. Keresik is becsületesen ; az ő hibájuk, hogy vezérczikkeknél különb tájékoztatás s útmutató nem igen akad a kezük ügyébe? Concha Győző egy nagy, nagyfontosságú közjogi kérdést világit s old meg, komolyan s elfogulatlanul. Vívat sequens! r. 5. IRODALOM. 1. A jogcselekmények. (Különösen az ajándékozás hatálytalanításával csődön kivül). — 2. Dolgozatok a magánjog köréből. Irta: Menyhárih Gáspár. Ha a magyar magánjog köréből jó monográfia jelenik meg, ez mindig örömmel tölt el, mert az ilyen speciális kérdések feldolgozásában van igazán a tudomány előbbre vitele, mélyítése, fejlesztése. Ezek nyújtanak a már meglett jogásznak tanulságot. Mig a rendszeres munkák hivatása az, hogy helyes áttekintést adjanak az egész disciplina nagy mezőjéről és felszívják, feldolgozzák rövid vagy hosszabb kivonatokban ama eredményeket, melyek a monográfiákban alapos meghányás-vetés után kifejtettek és megállapítást nyertek, — addig a monográfia feladata, hogy egyrészt a tételes jog egyes kisebb-nagyobb