Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Jogintézmény-e a parlamenti kormány?

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 71 helye nincsen. Es ez azért van, mert a politikai felelősségnek jogintézménynyé tétele jogi lehetetlenség oly államban, melyben a parlamenten és minisztériumon kivül fejedelem (király vagy köztársasági elnök) van, a kit az alkotmány miniszterkinevezési és elbocsájtás;, házfeloszlatási és törvényszentesitési vagy legalább vétójoggal ruház fel. «Parlament bizalma, mint ministerium alkotó és elbocsájtó jog és államfői ministerkinevezési jog egymással nem férnek meg. De igenis megférnek, ha a parlament bizalma nem jog, csak tényleges, erkölcsi erő, mely előtt az államfő a maga jogát meghajthatja». Az angol parlamenti kormányrendszer sem jogintézmény: az angol irók, de sőt a közfelfogás sem tekinti jogtételeknek a parlamentarismus elveit, hanem csupán politikai illendőséget megállapító, etikai szabályoknak, megegyezéseknek (conventions) ; és megkülönböztetik a törvényes, jogi alkotmányt a conventionalis, illedelmi, etikai alkotmánytól. Ezeknek az etikai szabályoknak jogtételekké sűrítésétől és megrögzitésétől nem csupán az ily merev szabályok jogi képtelenségének felismerése tartotta vissza az angolokat, hanem az a belátás is, hogy a parlamenti kormányzatnak vannak ténybeli előfeltételei is, melyekről korántsem bizonyos, hogy mindig megvannak-e. Első ezek közül a nemzetnek erős és egymást felváltani alkalmas pártokra tagoltsága. Egymást felváltani pedig csak azok a pártok alkalmasak, melyek a jogi rendnek azonegy alapján állanak, ugy hogy a hatalomnak vándorlása nem jár annyiszor a mennyiszer az összes fontos jogintézmények átalakításával, és a melyek továbbá valamely idegen államhoz való viszony, illetve intézményi közösség tekintetében sem foglalnak el merőben ellenkező álláspontot, — a tételnek ezt az utóbbi ágát tüzetesen fejtette ki gróf Andrássy Gyula a kiegyezésről irott müvében. És vannak egyszerűbb, mindennapibb nehézségek is, melyek a parlamenti kormányzatnak jogivá tételét nem engedik, p. o. uj kormány alakításának lehetetlensége annál fogva, hogy a több pártból képződött uj többség nem vállalkozik a kormányra, holott az állam kormányának fennakadni nem szabad: the King's government must be carried on. Kormányjavaslat elvetését, kivánt végrehajtási eszközök megtagadását nem lehet a lemondás kötelezettségének jogi alapjává tenni; mert Hearn szavaival «a ministerek véleményének kell döntőnek lennie minden egyes rendszabályuk jelentőségét illetőleg, a melyre nézve vereséget szenvedtek)), és éppen a lemondás lehet ilyenkor «erkölcsi gyávaság, hetykeség, duzzogás». Lemondás kötelességét csakis egyenes, vagyis általános irányú bizalmatlansági szavazat esetére lehetne jogilag felállítani; de ebben az esetben is oly bonyodalmaknak lehet az okozója, a melyek miatt a kötelességnek jogi, kényszerítő jellegét kizártnak kell tartani. Szerző ezt Lord John Russel kormányának 1851-ben történt lemondásának példájával világosítja meg, a melyet, midőn a sokáig húzódott kormányválság a ministerium visszatérésével fejeződött be, Lord Derby a királyné előtt igazolatlannak, unjustifiablenek mondott, azaz olyannak, a melyért való felelősség alól a ministeriumot fel-