Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Jogintézmény-e a parlamenti kormány?

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 69 tapasztalni. Képzelhető-e akadémikusabb téma ennél: jogintézmény a parlamenti kormány } És ime, alig van ma a szó szoros értelmében gyakorlatibb kérdés. Az ország legszerényebb aljárásbirájának is alkalma lehet manapság, hogy az elébe vitt büntetőügy eldöntésénél, Ítélete indokolásában a parlamentaris kormány fogalmával operáljon. Concha Győzőnek a Budapesti Szemle ez évi deczemberi (348-) számában fenti czimmel megjelent dolgozata ekképpen nem csupán a tudománynak, hanem a gyakorlati pályákon működő jogászoknak is hivatott szolgálatot tenni. Concha tanulmánya voltaképpen nem egyéb, mint a régebbi munkáiban, nevezetesen Újkori Alkotmányok cz. müve Angliát tárgyazó kötetében és Politikájában elfoglalt álláspontjának a legújabb publicistikában, kivált gróf Andrássy Gyula hírlapi czikkei nyomán közkeletű felfogással szemben való fentartása. Azonban tartalmaz ujat is : éppen annak részletes kimutatását, hogy ez a magyar közjognak is tételes álláspontja. Gróf Andrássy Gyulának amaz állításai ellenében, hogy «az 1848. III. t.-cz. egy ismert politikai és jogi fogalmat iktatott törvénykönyvünkbe,)) hogy «behozta az Angliában kifejlődött parlamentaris kormányzatot*, szerző kifejti, hogy közjogunk szerint a parlamenti kormány nem jogintézmény, azaz hogy a nem parlamentaris kormány is, ha egyébként a törvény rendelkezései értelmében alakult, teljesen törvényes kormány. -K A negyvenes évek elején egyedül a doctrinairek kicsiny csoportjának volt ideálja a parlamenti kormány. Először a Deák Ferencz szerkesztette 1847-iki Ellenzéki Nyilatkozatban lett országos párt jelszavává; a Nyilatkozat két helyütt említi azt, de mindkét helyből nyilvánvaló, hogy a parlamenti kormányzat legfőbb előnyéül az idegen elemek befolyásának kizárása tekintetik ; nem is szerepel annak létesítése «a hon javára múlhatatlanul szükségesek" között. Mint elsőrendű kívánalom jelentkezik az 1848. márcz. 14-iki országgyűlési feliratban; de még itt is és magában az 1848. III. tczikkben nem a kormány felelősségének megállapítására esik a suly, hanem, mint a törvényczikk czime is mutatja, — Ausztriától — független magyar minisztérium alakítására. E törvényczikk positiv alkotása abban rejlik, hogy a király végrehajtó hatalmának egyetlen, jogi kényszerűséggel igénybe veendő közegévé tett minisztériumot Budapestre helyezi, kiragadja azt a külföldön székelő királynak nem magyar környezetéből, sőt a királynak külföldön tartózkodása idejére annak személyes végrehajtási functióit is legnagyobbrészt a nádorra hárítja. A törvény elsődleges czélja a magyar kormányzat tüggetlensége; ennek a positiv alkotásának védelmére, másodlagosan, sanctióképpen szabályozza a kormányzat felelősségét. Egyenesen és világosan csak a miniszterek jogi felelősségét állitja fel, a felelősség eseteinek felsorolásával. Találkozunk azonban a III. czikkben oly rendelkezésekkel is, a melyek a kormánynak a parlamenttől való jogi függésén