Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1905-ben

66 BÍRÓI GYAKORLAT. ((Alperes kifogásolja, hogy felperes valótlanul azt a feleletet adta a kér­désre, hogy az alépület köböl van, pedig az fából és vályogból volt, és hogy elhallgatta, hogy a malomban kendertörés is folytattatik. A k. t. értelmében azonban csak az oly valótlan közlést lehet a biztosítás megtámad­hatóságának súlyos következményével sújtani, a mely általában és sub­jective fontos a biztosítás elvállalására nézve, a minő körülményeknek a fentiek nem tekinthetők. A fenti bemondások különben nem a biztosított felperestől, hanem az épületet ismerő alperesi közegtől származik, a ki ügyletkötésre is fel volt jogosítva. Az ajánlatot ez maga vévén fel, a fon­tosnak vélt körülmények mibenállásáról módjában állhatott magának meg­győződést szerezni». Fontos körülmény elhallgatása is csak akkor lehet megtámadási alap, ha a biztosító azt maga is tényleg a biztosítás elvállalására fontos körül­ménynek tekinteni kivánta. Ez az eset nem forog fenn akkor, ha a biz­tosító tényei arra engednek okszerű következtetést, hogy a biztosító az elhallgatott körülmény ismerete mellett is megkötötte volna ugyanazon felté­telek mellett a biztosítást. Ha tehát bebizonyul, hogy a szenvedett tüzeset óta a biztosító ugyanoly feltételek mellett uj biztosítást kötött a biztosítot­tal, ebből okszerű következtetés vonható arra, hogy az előző tüzeset el­hallgatása által a felperesnek személyi megbízhatóságát érintve nem látta és hogy a kérdéses bizt. szerződést akkor is ugyanazon feltételek mellett kötötte volna meg, ha felperes a szóban forgó tüzesetet ajánlatában fel­tünteti. Az elvontan fontosnak tekintendő tüzesetet tehát alperes a jelen esetben fontosnak tekinteni nem kívánván, annak elhallgatását megtáma­dási okul nem veheti. Ezeket mondta ki a Cuna 1905. május 18-án 21$. sz. a. A biztosított nemmel felelt arra az ajánlati kérdésre, hogy házi orvo­sán kivül más orvossal tanácskozott-e valaha. A biztositás a következő megokolással hatálytalaníttatott: «Ennek a feleletnek valótlansága bebizo nyúlt, mert felperes más orvosok előtt panaszkodott éjjeli izzadás, köhögés, fülfájás, gyengülés, vérhányás és lázas állapot miatt, tehát a biztosított­nak tudnia kellett azt, hogy az orvosokat komolyabb természetű baj miatt kérdezte meg. Tekintettel a panaszolt tünetek súlyosságára és a halál okával való összefüggésükre, kétségtelen, hogy a biztosított fontos kér­désre adott valótlan feleletet akkor, midőn elhallgatta azon orvosokat, a kiknek tanácsát a komoly bajokban igénybe vette. Ezeknél fogva alperes nem volt kötelezhető biztosítási összeg fizetésére». Curia, 1905. márcz. 21. 1654 1904. sz. Az állandó gyakorlattal egybehangzóan kimondta a Curia, hogy meg­támadási alapul csak az élet tartamára befolyással bíró komoly betegsé­geknek elhallgatása szolgálhat, nem pedig minden utókövetkezmény nélkül maradt muló betegségnek elhallgatása. 1905. márcz. 14. 982/1904. sz. A biztosított az ajánlatban azt adta elő, hogy eddigi egészségi állapota

Next

/
Oldalképek
Tartalom