Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1905-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. 67 jó volt, betegségben nem szenvedett és nem szenved. Curia: «Meg kellett állapítani;, hogy a biztosított oly fokú neurastheniában szenvedett, a mely nemcsak egyszerű, ideiglenes indisposicióban nyilvánult, hanem valóságos betegség volt. és hogy ezt a betegséget a biztositolt is felismerte. A betegséggé fejlődött, tehát nagyobbfoku neurasthenia olyan körülmény, mely fontosságánál fogva a biztosítás elvállalására befolyással lehet, a melynek eltitkolásával tehát a biztosított közlési kötelezettségét megsértetteo. 1905. okt. 4. 818. sz. VI. Megtámadhatatlansági járadék. Curia, 1905. márcz. ió. 1638/1904. sz. a.: «Alperesnek megtámadási kifogása azért nem volt figyelembe vehető, mert a biztosítási kötvény a kötvényfeltételek szerint kiállítása napjától fogva megtámadhatatlannak mondatott ki, a mi a\t jelenti, hogy a biztosító a k. t. 4.74.. §-ában a biztosítottra rótt közlési kötelezettségnek szándékos megsértése folytán a k. t. 4.7$. §-ában neki megadott megtámadási jogról lemondott, a mely jogból előzetesen is történt lemondást a törvény ki nem zárja. Ily esetben a biztosító a vele szerződő felet a közlési kötelezettség és az ennek megszegésévei máskülönben járó terhes jogkövetkezmények alól is felmenti, a mi által lényegileg azt jelenti ki, hogy a vonatkozó közlési kötelezettség elmulasztásának és tudatos elhallgatásnak jelentőséget nem tulajdonit, hanem azokról a körülményekről, a melyeket a koczkázat elvállalása szempontjából fontosaknak tart, maga fog meggyőződést szerezni, tekintet nélkül a biztosított által nyújtott adatokra. Igaz ugyan, hogy a megtámadhaiatlanság kikötése a szerződő felet csalásra fel nem jogosítja, ámde a valótlan előadás vagy tudatos elhallgatás magában még csalási nem képez, mert ehhe^ megkívántatik a valótlanul nyilatkozó vagy a köteles nyilatkozattételt elmulasztó félnek olyan ténye, mely a való tényállás kiderítését a biztosilóra nézve lehetetlenné teszi vagy legalább is lényegesen megnehezíti*. A Curiának 1904. decz. 25-án 1509. sz. a. hozott ítéletéből kivehetőleg a kötvénynek megtámadhatatlansága szóbelileg is érvényesen kiköthető. VII. A biztosító által megtérítendő kár. Vétkesség. Curia, 1905. márcz. 30141/1904. sz.: «Az elégett használt kádaknak értéke fejében felperesnek nem az az érték térítendő meg, a mely értékkel ezek a tüzeset idejében felperesre nézve bírtak, hanem azoknak tényleges értéke, vagyis az az érték, a melyért azok a tüzeset idejében értékesíthetők lettek volna» Ugyanitt ki van mondva az is, hogy a vétkesség fönnforgását a biztosító köteles bizonyítani. Ezt az utóbbi elvet baleset-ügyben 1905. ápr. 5-én 167/1904. sz. a. is kimondta a Curia. Ártatlansági bizonyítvány bemutatása előtt a biztosító késedelembe nem esvén, kamatot is csak ezen időponttól kezdve tartozik fizetni. Curia, 1904. nov. 29. 1698. sz. VIII. A kárösszeg bizonyítása. Szakbizottsági eljárás kikötése. Curia 1905. márcz. ^o. 141/1904. sz.: «A k. t. 481. §-a értelmében a biztosító és a bizlositott kölcsönösen megállapodhatnak ugyan a kárnak mikép való