Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1905-ben

BIROI GYAKORLAT. 63 fennáll. Szüntessük meg emezt, s akkor majd meglássuk, van-e oly nagy hatása a nagyobb birtokok felszívó erejének, hogy azt a birtokfelszabadítás nivelláló ereje ne ellensúlyozhatná. S jól ismerjük már dr. Szentkirályi Kálmán amaz érvét is, hogy a magyar jogérzettel nem ellenkezik a törzsöröklés, mert a régi magyar jogban nem érvényesült az egyenlő örökösödési osztály. A régi magyar jogban megvolt a rabszolgaság intézménye is *; az a mai magyar jogérzettel mégis csak ellenkezik valamelyest. Nagyot változott ám a gazdasági életfelfogás azóta, mikor az egyenlő osztályt a jobbágytelkek oszthatatlansága és a leánynegyed korlátozta érvényesülésében. Dr. Mes\Uny Aiiur. I. Biztosítás kezdete. Dij fizetési kötelezettség. A joggyakorlat elfogadta azt az elvet, hogy koczkázat nélkül nem jár dij és viselt koczkázat ellenében a biztosított köteles dijat fizetni. A hol tehát a biztosító érvényesen kikötötte, hogy díjfizetés előtt koczkázatot nem visel, ott dijat nem igényelhet. Ha azonban ez a kikötés hatálytalan (a mit a joggyakorlat elfogadott nevezetesen arra az esetre, a mikor a kötvény a biztositás kezdetét naptárszerü pontossággal megállapítja), ugy sikeresen érvényesítheti dijkövetelési jogát az ajánlattevő ellen. A jogvita már most a körül folytatódik, hogy mely esetekben tartalmaz a kötvény ily határozott kezdetet. Budapesti T. 1905. ápr. 28. II. G. 25. sz.: «Ha a bizt. kötvényben a koczkázat viselésének kezdőpontja naptárszeriileg meg van határozva, akkor a biztositás kezdőpontjára nézve az a naptári meghatározás irányadó. Ettől az időponttól kezdve a biztosító koczkázatot viselvén, ennek egyenértékét, vagyis a biztosítási dijat, jogszerűen igényli a biztosítottól'). Curia, 1905. márcz. 7. 726'1904. sz.: «A biztositónak a bizt. feltételre alapított az a kifogása, hogy az első díjrészlet lefizetve és a kötvény kiszolgáltatva nem lévén, a biztositás hatályba nem lépett és a koczkázatviselés kötelezettsége meg nem kezdődött, alappal nem bír. Mert habár semmi sem áll útjában annak, hogy a biztositás az ügylet megkötése után bizonyos idő múlva vegye kezdetét, a jelen esetben a díjfizetés kikötésére alapított kifogás azért nem jöhet figyelembe, mert a kötvénynek főszövege szerint a biztositás 1901. évi február 9-én vette kezdetét, a biztositásnak — mint a koczkázat viselésének — kezdőpontja tehát ebben a kötvényben naptár szerinti teljes pontossággal és feltétlenül meg van határozva; ezze! a határozott rendelkezéssel szemben pedig az ajánlatnak a biztositás hatályba BIROI GYAKORLAT. Biztosítási joggyakorlatunk 1905-ben. * V. ö. Dr. Békefi Rémig: A rabszolgaság Magyarországon, Bpest 1901.