Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1905-ben

64 BÍRÓI GYAKORLAT. lépését egy határozatlan időpont beálltától feltételező intézkedése nem lehet irányadó». A Mutual-ajánlatok szerint a szerződés csak az első dij fizetése után bir érvénynyel, feltéve, hogy az ajánlattevő akkor még jó egészségben van; az ajánlattevő kötelezettséget vállal az iránt, hogy a kötvény kiállítása esetében az első dijat haladéktalanul befizeti és beleegyezik, hogy a kötvény az orvosi vizsgálat napjától kelteztessék. A díjkövetelést a budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa megítélte, «mert alperes beleegyezett abba, hogy a kötvény az orvosi vizsgálat napjától kelteztessék, a mi egyértelmű azzal, hogy a biztosítás az orvosi vizsgálat napjától kezdődjék, s e szerint a biztosítás kezdete naptárszerüleg meg van határozva.» Ellenkezően Curía 1905. okt. 4. I. G. 131. sz.: «A felebbezési bíróság ama ténymegállapításából, hogy a kötvény kiállításának napja az orvosi vizsgálat eszközlésének napjára essék, nem vonható jogi következtetés sem a bizt. szerződés joghatályára, sem annak kezdete napjára. És miután a felek az ajánlat szerint kikötötték, hogy a szerződés joghatálya, tehát a koczkázat is, az első évi dij lefizetésével kezdődik, ily kikötés pedig a keresk. törvényben tiltva nincsen: a felek joghatályosan állapodhattak meg abban, hogy a biztosítás kezdete az első évi díj lefizetésétől tétessék függővé; és mivel eme kikötés mellett a biztosítás a dij lefizetése előtt kezdetét nem veszi, a biztosító előbb koczkázatot nem viselt, ennélfogva dijat sem követelhető. II. A biztosítás körüli vagyoni érdek. A tűzkár ellen biztosított ingók tulajdonjogilag A-ra ruháztattak. Az uj tulajdonos biztosítja azokat. Ezután az átruházó hitelezői végrehajtást vezetnek az ingókra, A. igényli azokat, de elveszti az igénypert. Közben az ingók elégnek. A biztosító megtagadja a fizetést, mert a biztosított részéről nem forog fenn az a vagyoni érdek, mely a kárbiztositási szerződésnek lényeges feltétele. A Curia 1904. nov. 29-én 1698. sz. a. helyt adott a biztosított keresetének, mert a csatolt vagyonátruházási okmány a vagyoni érdeket igazolja és mert az igényperben nem az igényelt ingókra vonatkozó tulajdonjog kérdése, hanem csak az döntetik el, hogy az ingók az igényper folyamán a birói zár alól feloldatnak-e vagy sem. A biztosítás megköttetett felperesnek Koppány község határában fekvő földjein és telkein létező és az ő saját tulajdonát képező terményekre. Curia, 1905. márcz. 23. 208. sz. a.: «Az ajánlatban, kötvényben és külön feltételekben sehol sincs kikötve, hogy azon földek és telkek, a melyeken a biztosított termények léteznek, a felperes tulajdonát képezik. Ebből folyólag érvényes a biztosítás a kötvényben felsorolt és felperes tulajdonát képező azon terményekre nézve is, a melyek a felperes birtoklásában levő, általa haszonbérlet vagy bármi más jogczimen használt földeken és telkeken feküdtek és égtek el, a mennyiben ezen földek és telkek Koppány község határához tartoznak. De ettől eltekintve, a biztositásnak