Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Törvény és Biró

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. A magyar jog ez álláspontjához kétség nem fér ; azt világosan körülírja az 1860 : IV. tcz. 19. §-a. A biró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni. A rendesen kihirdetett törvények érvényét kétségbe nem vonhatja, de a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a biró itél. Nem tartalmaz direktívát a törvény az objektív jog harmadik megjelenési formájának, a szokásjognak a biró által való felismerése és alkalmazása tekintetében. Pedig ez a mi viszonyaink között százszorosan fontos lett volna. A nemzet szomorú politikai története, vagy jobban : szomorú politikai sajátossága folytán az a jogalkotó tényező, a mely a fentemlitett jogalkotó technika mellett úgyszólván egyedül jön számba, t. i. a törvényhozás, a jog legfontosabb terein passiv maradt. A biró a törvény betűje alatt áll, de ez a betű az esetek nagy számában nincs megírva. A régi iskola a maga erőszakos jogértelmezésével s ama fictio alapján, hogy a jogban nincs hézag, a törvény mindenről intézkedik, erre az esetre azt a kádencziát találta ki. hogy jogszabály keletkezhetik szokás utján is a jogot alkalmazóknak hosszú időn át megnyilatkozó jogi meggyőződése alapján. Akadtak persze mindig, a kik ezt nem hitték, s kivált nem hitték azt, hogy a szokásjog a törvényt is hatályon kivül helyezheti ; mert hiszen .<ok törvénytelenség nem törvényesebb, mint egy törvénytelenség. Mindezek a viták csak ugy voltak lehetségesek, hogy az emberek nem adtak maguknak őszintén számot arról, miképen is folyik le az életben a törvénylátás, mi az alapja a jogszokás keletkezésének, hogyan lesz az egyes ítéletből szokásjog. Nem tudom, mondotta-e már előttem valaki, hogy a szokásjog a bíróság előtti egyenlőség elvében bírja a maga alapját. Ha mondotta : helyesen mondotta. A közmeggyőződés ugy érzi, hogy ha az egyik jogkereső félnek valamely jogi álláspontból kifolyólag igazat adott a biró, akkor minden utána következőnek is igazat kell kapnia, ha ez ugyanabból a jogelvből folyik. Ha az egyiket becsukták, a mikor ezt vagy azt elkövette, csukják be a másikat is, ha se többet, se kevesebbet nem tett, mint amaz. Az igazságosság elemi követelménye, hogy egyiket ne részesítsék más bánásmódban, mint a másikat. S ez csak a jogalkalmazás egy bizonyos következetessége, a jogelvek egy bizonyos állandósága mellett érhető el, azaz ugy, hogy a bíróságok az idők során kialakult jogi irányelveket tiszteletben tartják. Ne vessék ellen, hogy a jogszokást kötelezőnek tartották akkor, a mikor a törvény előtti egyenlőség elvéről még senki sem álmodott. Minden korban az igazságosság alfája és ómegája volt az, hogy egyértékü felekkel egyenlően bánjék a biró, egyik nemesnek ugy szolgáltasson igazságot, mint a másiknak, egyik jobbágynak ugy, mint a másiknak, egyik rabszolgának ugy, mint a másiknak. Csak a társadalmi osztályok válaszfalait döntötte le a modern fej'ődés ; az egyenlő bánásmód kö-