Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - A főelőadmány

TÖRVÉN VELŐ KÉSZÍT ÉS. mesterkélten akként, hogy e haszonélvezeti jog nyugszik mindaddig, mig a házastárs özvegyi jogát gyakorolja, vagyis a szülőnek tulajdonképen csak substitutionalis haszonélvezeti joga van az özvegy ujabbi férjhezmenetele esetére. Részünkről a mai jogtechnikai segédeszközök mellett a szülők e szándékosan construált fictiv haszonélvezet jogát feleslegesnek tartjuk. A főelőadmányban kifejtett czéloknak ugy tetszik teljes mértékben megfelel a családjogi tartási kötelezettség, melyet az özvegy a szülők indokolt kívánságára kellőképen biztosítani köteles volna. Teljesen indokolatlannak látszik, ho^y a főelőadmány a várományos dologi hatályú elidegenítését annyira fontosnak tartja. Ugy rémlik, mintha e elvi kérdés felvetésében agrár szempontok is érvényesültek volna. A magunk részéről a gazdasági szakértők meghallgatását, melyben a főelőadmány concludál, szintén helyesnek tartjuk ugyan, azonban, ha ezek csupán azokat az érveket ismételnék, melyekről a főelőadmány emlékezik meg, nem tartanok az in rem hatályú váromány escomptálást annyira életbevágó szükségletnek, hogy az öröklési jog alapelveit ennek kedveért félre kellene tenni, mit a főelőadmány is szükségesnek tart.1 Különben, ha e dologi hatályú elidegenítésre valahol volna is szükség, ez csak az ingatlanok világa lehetne, mire nézve a szakértőknek majd szintén véleményt kell adniok. A cselekvőképességnek kiterjesztését czélozza a főelőadmány, midőn az öröklésről való lemondásra elegendő érettséggel bírónak tartja a gyám hozzájárulásával a korlátolt cselekvőképességü egyént is.2 Az ez intézmény védelmére felhozottak figyelembe vétele után az 1877 : XX. t.-cz. 20. és 113. §-aiban nyilvánuló alapgondolatot, mely alighanem a Tervezet 1801. §-át is sugalmazta, — ugy gondolnók a törvénykönyvbe plántálandónak, hogy a korlátolt cselekvőképességü törvényes képviselőjének a gyámhatóság kötelező jóváhagyása mellett megadnók a jogot az ily visszteherrel járó lemondásra. A korlátolt cselekvőképességü egyén kezdeményezése mellett még a gyámhatóság hozzájárulása sem fogja mindig a kiskorú érdeke it kellőleg megőrizni, mert a törvényes képviselő és a gyámhatóság felelősségi érzete és causae cognitiója sokkal nagyobb, ha az ügyet elejétől végig ők intézik el. A törvényes öröklésről való lemondásnak kihatását az ivadékra az előadmány 3 ennek kikötése esetében megengedi ugyan, de ahhoz a conditio legishez fűzi, hogy a lemondó ivadék az örökhagyót túlélje. 1 VIII. k. 521. lap. 2 VIII. k. 49$. I. 221. sz. elvi kérdés. 3 VIII. k. 498. 1. 222. sz. elvi kérdés.