Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből

TANULMÁNYOK AZ ANGOL WAGÁNJOG KÖRÉBŐL. 6O í kárt, melyről feltehető, hogy a szerződés kötésekor mind a két fél előtt mint a szerződésszegés valószínű következménye jelentkezett. Feltéve már most, hogy azokat a speciális körülményeket, melyek mellett a szerződést kötötte, felperes alperessel közölte, és igy ezeket a körülményeket mind a két fél ismerte, ugy ennek a szerződésnek megszegése esetében az a kár térítendő meg, melyről feltehető volt, hogy a közölt és igy ismeretes különleges körülmények között a szerződés megszegésének következménye lesz. Ha ellenben a különleges körülmények a másik szerződő féllel közölve nem 'ettek és előtte teljesen ismeretlenek voltak, ugy csak az a kár térítendő meg, melyről feltehető, hogy ily fajta szerződés megszegésének rendszerint, azaz a különleges körülményektől nem befolyásolt, hasonló esetek többségében a következménye. Ezek után áttér a biró az adott eset körülményeire és megállapitja, hogy miután rendszerint az, miszerint a fuvarozó a neki átadott malomtengelyt késedelmesen szolgáltatta ki a gépgyárosnak, a malom jövedelmére befolyással nincsen (miután rendszerint a malomnak tartalékban is van tengelye), szükségszerüleg ennek a kárának a megtéritését felperes nem követelheti. Mindez okokból, miután az esküdtek helytelenül lettek kioktatva: «there must be a new trial».* ismeri a Hadley v. Baxendale esetben kifejtett jogelvet a franczia jog is és angol irók gyakorta hivatkoznak Dumouhnnek arra az állítására, hogy «is tud est damnum remotum quod non est in consideratíone».** A damnum remotum elméletének fontosabb alkalmazásai a következők. «Ha felperes, mondja Lord Escher, ama kárának megtéritését követeli, melyet az által szenvedett, hogy a szerződésszegés következtében harmadik egyénnel kötött szerződését megszegte, ugy bizonyítani tartozik azt, hogy a harmadik egyén* Kenny 207. I, ** Smith II. k. v7. 1.