Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A hatóság előtti rágalmazás mint felhatalmazási vétség. (A kir. Curia 85. számú döntvényének bírálata.)

44 DE EDVI ILLÉS KÁROLY gyökeresen orvosolni azzal, hogy a sommás eljárásnak a végleges polgári perrendtartásba beilleszthető szabályozásával a törvényszéket a felebbezési biráskodással ruháztuk fel. Most arról van szó, hogy csekélyebb jelentőségű, de szintén olyan jellegű néhány rendelkezéssel a kir. Curia bíráskodását mentsük meg a túlterheléssel járó bajoktól. A HATÓSÁG ELŐTTI RÁGALMAZÁS MINT FELHATALMAZÁSI VÉTSÉG. (A kir. C. 85. számú döntvényének bírálata). Irta: Dr. EDVI ILLÉS KÁROLY. A C. legújabb büntetőjogi döntvénye ismét kihívja maga ellen a bírálatot. E döntvény kijelentése a következő: A Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás esetében is alkalmazandó a Btk. 270. §-ának 2. p.-jában s a C. 22. sz. döntvényében kifejezett az a szabály, hogy a bűnvádi eljárás hivatalból, de csak felhatalmazás folytán indítandó meg a közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, mely valódisága esetében bünv. v. fegyelmi büntetést vonna maga után. A hatóság előtti rágalmazás tehát, a mennyiben közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan követtetik el: felhatalmazási vétség. Ez a legújabb döntvény elvi kijelentése. Ámde ez határozott visszaesés a kir. C.-nak azzal a gyakorlatával szemben, a melylyel ujabban a Btk. 260. §-át valódi értelmére visszavezetni s a rágalmazás és becsületsértés többi eseteitől függetleniteni megkezdette. A hatós. előtti rágalmazás, mely a Btk. tervezetében mint gondatlan hamisvád a szándékos hamisvád mellett fordult elő, a törvényben a közönséges rágalmazásról és becsületsértésről szóló fejezetbe helyeztetvén át: e körülmény már kezdetben arra a félreértésre vezetett, hogy mindaz, a mi a Btk. XVII. fejezetében a rágalmazásról mondatik, a hatóság előtti rágalmazásról is áll. E réven azután összeköttetésbe hozták azt a tör-