Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A kir. Curia tehermentesítése

A KIR. CURIA TEHERMENTESÍTÉSE. 43 tosabbaknak kell tekinteni a polgári ügyeknél. Azonban itt is fel kell vetnünk azt az általános kérdést, hogy oly sokkal nagyobb biztositék-e a hetes tanács, mint az ötös tanács? És különösen a túlterhelt hetes tanács r Azt utóvégre nehéz eldönteni, hogy hány tagból kell állnia a tanácsnak, hogy határozata teljesen megbizható és megnyugtató legyen. Az azonban kétségtelen, hogy a túlságos nagy szám egyes esetekben hátrányos is lehet az eredményre. Ha a kir. Ítélőtáblánál, a mely a büntető ügyekben is a ténykérdéseket végleg eldönti és a melynek ítélete csak semmiségi ok miatt támadható meg, megelégszünk az öttagú tanácscsal, akkor á Curiánál is belenyugodhatunk abba. Más szempont alá esik az a kérdés, hogy a Curia öttagú tanácsai átalakíttassanak e háromtagú tanácsokra. Ha az öttagú tanácsot a fenti szempontból megnyugtatónak találjuk, a tanácstagok további leszállítása háromra az utolsó fokon már aggályosnak látszik. Az erőmegtakaritás, a melyet ez uton elérhetnénk, nem is oly jelentékeny, hogy ennyire el kellene menni. Nem terjeszkedem ki arra a kérdésre, hogy a Curiának közjogi kérdésekben, a képviselőválasztói jogosultság és a képviselőválasztás érvényessége kérdésében való biráskodását nem volna-e czélszerübb a közigazgatási bíróságra vagy egy, a Curia és a közigazgatási biróság (és esetleg az országgyűlés) tagjaiból alkotandó vegyes bíróságra bízni. Ez a kérdés bonyolultabb a fentieknél és csak a képviselőválasztásra vonatkozó törvény keretében oldható meg. A rendelkezések, a melyekről szó volt, nagyrészt olyanok, hogy a polgári perrendtartás megalkotásakor nem lesznek mellőzhetők. Nem ideiglenesek tehát, hanem birói szervezetünk és peres eljárásunk befejezetlen épületét továbbfejlesztenék azon az uton, a melyen a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-cz. megindult. Akkor sikerült a kir. ítélőtáblák rosz helyzetét