Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VII. Fejezet. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (76-94.§.) 27. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. műveltségét, beismerését, a mely beismerés folytán vált csak lehetővé, hogy a tényállás felderittetett, s végül azt, hogy vele apja szigorúbban bánt, mint másik fiával és őt több izben bántalmazta; súlyosítóul azt, hogy a gyilkosságot atyján követte el». C. 1901. jul. 17.1 a 92. §-nak mellőzését, s a 91. 5-nak alkalmazását akként indokolja, hogy «az elfogadott enyhítő körülmények összességükben sem nagy nyomatékuak; a műveltség alacsony fokára s a bánásmódra suly alig helyezhető oly egyén javára, a ki írni, olvasni is tud, ennek ellenére azt az embert ölte meg, a kivel szemben az atyai hajlandóságok kiérdemlésére törekednie s a tőle származott fenyítést megadással tűrnie a természet törvényei szerint is kötelessége volt». kJ Btkv. 279. §-a esetében az elsőbiróság a 92. §-nak alkalmazását a vádlott büntetlen előéletére, beismerésére és arra alapította, hogy a vádlott a sértett részéről előzetesen elszenvedett bántalmaztatása miatt keletkezett elkeseredettségében cselekedett. C. 1900. decz. 6.2 a 91. §-t alkalmazta, mert a két első körülmény nem oly nyomatékos, hogy a 92. §. teltételeinek fennforgását megállapítaná. Az elkeseredettség pedig nem volt figyelembe vehető, mert az esküdtek arra a kérdésre, vajon vádlott ölési szándéka erős felindulásban keletkezett-e, nemmel feleltek. Ezt az indokolást teljesen elhibázottnak kell mondanunk, mert az enyhítőül elfogadott körülmény a btkv. 281. §-ában contemplált enyhítő okkal kézzelfoghatólag nem azonos. /) Lopás 334. és 338. §.) esetében a 61. §. alkalmazásánál az elsőbiróság figyelembe vette s vádlottnak fiatal korát (az ítéletből a kor nem tűnik ki), a kínálkozó alkalmat, mely a kerékpárnak nyilt helyen, felügyelet nélkül hagyásában nyilvánult, azt, hogy vádlott foglalkozásnélkül, s szorult anyagi viszon)ok között volt, végre azt, hogy a kerékpár megkerült, s igy sértettnek kára nincs; és sulyositó körülményeknek hiányát; ezeket a tábla vádlott beismerésével és ittas állapotával toldotta meg és a 92. §-t alkalmazta. C. 1900. szept. 25.2 indokolás nélkül kijelenti, hogy a fentebbiekben kiemelt körülmények közül csakis a beismerés, és a kár megtérülte képeznek enyhítő körülményt. Ezek pedig arra való tekintettel, hogy a vádlott cselekménye kétszeresen minősül, a 92. §. alkalmazására elégtelenek. mj Btk. 279. §-a esetében C. 1900. ápril 19.4 kimondja, hogy «a büntetlen előélet és a bortól felhevült állapot önmagukban a 92. §. alkalmazását nem indokolhatják. nj Lopás — btkv. 338. §. —esetében C. 1896. márcz. 3.5 magáévá tette a másodbiróságnak azt az indokolását, hogy miután a btkv. 338. §-a esetében a lopás az értékre tekintet nélkül fegyházzal büntetendő: az érték csekélységénél fogva a 92. §. felhívásával fegyház helyett börtönbüntetés 1 U. o. 275,. 1. — 2 U. o. 41. k. 271. 1. — > L'. o. 201. 1. — 4 U. o. 40. k. 152. L — 5 U. o. 52. k. 126. 1. Jogállam. V. évf. 7. f. JÓ