Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]

DF LUKÁCS GYÖRGY A két ház között való nézeteltérések esetén a senatusnak előnyösebb a helyzete, mert kisebb és igy jobban együtt tart a többség, továbbá tagjai nagyobb tapasztaltsággal rendelkeznek, ismerik a képviselőház eljárásának minden rugóját, a mit viszont a képviselőkről nem lehet mondani a senatust illetőleg, végre a senatus állandó testület, mig a képviselőház folyton változó, a senatus kitarthat, van rá ideje, átviheti ellenkezését a következő képviselőházzal szemben is, mig a képviselőház két éve hamar lejár. II. A köztársaság egyetlen hivatalnoka sem lehet a congressus tagja: tehát az elnök és a miniszterek sem. Washington egyszer-másszor megjelent a congressusban és nemcsak megnyitó beszédeit tartotta meg ott, hanem nem egyszer a senatus egyes üléseit végighallgatta, sőt maga is kifejtette nézetét. De azóta az elnökök mindenkor csak Írásban érintkeznek a congressussal. Sem az elnök, sem a ministerek soha meg nem jelennek a congressusban és a midőn egyik-másik miniszter valamelyik bizottság meghívására a bizottság előtt megjelen, ott is csak arra szorítkozik, hogy a feltett kérdésekre választ adjon. A végrehajtó hatalom szervei és a törvényhozás között tehát semmi szoros összefüggés nincs. Igen gyakran vannak olyan miniszterek, a kik sohasem voltak a congressus tagjai; s az elnök maga nem vezére és nem is irányitója a congressusban annak a politikai pártnak, mely őt elnökké megválasztotta. A végrehajtó hatalom ki lévén zárva a congressusból, nem vezetője a parlamenti életnek. A végrehajtó hatalomnak nincs is szószólója a parlamentben és ha az elnököt vagy valamelyik minisztert megtámadják a congressusban, az ott nem védekezik személyesen, hanem Írásban nyilatkozik, vagy legfeljebb megkéri a congressus valamelyik tagját, hogy az ő megbízásából a congressusban nyilatkozzék. Az elnöknek a congressus tagjaira más befolyása nincs,