Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

i8 Dl" SCHWARZ GUSZTÁV és a benne lévő jogoknak és kötelességeknek, nem az érdekhordozót kell keresnünk, hanem az érdeket. Foglaljuk össze eddigi fejtegetéseinket. Láttuk, hogy arra a kérdésre, hogy bizonyos jog vagy vagyon kié, sohasem lehet egyszerűen azzal felelni, hogy «A-é» vagy «fí-é». Mert A-é az is, a mit mint örökös és «mint olyan»,- mint alapítványi destinatarius bir, de azért e háromféle vagyondarabok nem egyazon vagyon részét képezik, hanem háromféle vagyonhoz tartoznak. Már pedig ha e jogok egyszerűen az A. jogai volnának, akkor nekik egyazon vagyont kellene képezniök, mert vagyon annyit jelent, mint egyazon jogalany jogainak összesége. Az érdekhordozó azonossága daczára e jogok más-más vagyonhoz tartoznak. Mi az, a mi őket szétválasztja? És midőn egyazon vagyonban többen vannak érdekelve, — az érdekhordozók sokfélesége daczára mi az, amié vagyondarabokat egy egységgé összetartja ? A válasz magától kínálkozik: a mi a jogokat egy vagyonná teszi, nem az érdekhordozó, hanem az érdek, a czél egysége. Az érdek hordozója egy ember-e, több ember-e, vagy nem is ember-e, hanem isten, állat, növény, vagy bármi más létező, vagy képzelt lény, a mit mi emberek jogi védelemre szoruló és jogi védelemre érdemes érdekek hordozójának tartunk, közömbös. Nem az, hogy kicsoda érdekének, hanem hogy tartalmilag körülirt melyik érdeknek vagy czélnak javára rendel a jogrend valamely jogot vagy vagyont: ez minden esetben a kérdés. Más szóval: minden jog c^eíjog és minden vagyon c\élvagyon. Nincs különbség az ember valamely (általános vagy különös czélú) vagyona, azaz az u. n. «természeti személy* vagyona és a «czélvagyon» (vagy mint közönségesen mondják, jogi személy) közt, mert a mi az u. n. természeti személy vagyonát vagyonná teszi, nem az ember mint fizikai lény egysége, hanem a czél egysége, a czél azonossága, a melyet az ilyen vagyon is szolgál. És mindezeknél fogva: ha századok óta mindig azt kutatjuk: kié ez a vagyon és kié ez a jog? e kérdésre helyesen felelni azért nem lehetett, mert a kérdés rosszul volt feltéve. A helyes kér-