Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. dés ez lett volna: mily egálokat szolgál e vagyon, e jog? Ha igy kérdezünk, akkor egyik esetben azt feleljük: A. bármely Á'évén nevezendő czélját; másik esetben: A.-nak e;t vagy a^í, a jogrend által érdemesnek elismert külön czélját; harmadik esetben: többeknek ezt a külön czélját; negyedikben: egy állat, egy növény, egy szobor fenntartása czélját stb. De minde feleletekben : a mi az illető jog vagy vagyon hovátartozandóságát jelöli meg, nem az ember, vagy az állat, vagy a szobor, hanem a czél. Nem hogy kire, hanem hogy mire tartozik minden jog és vagyon: ez az a kérdés, a mit a «jogalany» téves kérdése helyébe kell tenni. III. A czélok, melyek után emberek törekedhetnek és valóságban törekszenek is, határtalan számúak. De nem minden képzelhető czélt ismer el a tételes jog is egy-egy jogkör központjául. Minden embernek vannak mindenféle testi és lelki szükségletei, melyeknek kielégítésére a földi javak alkalmasak és a rendes gazda ugy osztja fel vagyona tárgyait, hogy minden egyes szükségletének fontossága arányában juthasson belőle. De külön vagyonczélokat e különféle szükségletek nem alkotnak. Megesik, hogy az óvatos gazda az év elején beosztja évi jövedelmét: ennyit fog élelemre, ennyit lakásra, ennyit ruházatra, ennyit mulatságra forditani, sőt háztartási könyvében minden egyes ilyen szükséglete számára talán külön számlalapot is nyit, a melyen az év elején bizonyos összeget javára ir, s a melyet megterhel az év folyamán azokkal a kiadásokkal, miket az illető szükséglet terhére tesz. Ha egyszer-másszor többet költ mulatságra, mint a mennyit az előirányzat elbir, a többlet-összeget talán «kölcsön veszi» az élelmi számlától, ugy hogy ezt a többJetkiadást később lekoplalván, az egyensúlyt ismét helyreállítja. A jog azonban a gazda e belső ügykezeléséről nem vesz tudomást. Jogilag ennek a gazdának nincs külön élelmi, lakási,