Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 4. szám - A montenegrói sajtótörvény
SZEMLE. 3II tendencziát kellett volna követnie. Hiszen ez a szocziális felfogás iránti érdeklődés minduntalan felcsillan a jelentésben és különösen a törvénykezés bírálatánál. így pl. az ipari balesetek judikaturájánál, a biztosítási joggyakorlat, a vasúti sztrájk tárgyában kelt határozatok megbeszélésében stb. Ugyané felfogás következményeit a jelentés de lege ferenda is levonhatta volna, ha megemlékezik ama gazdasági és szocziális törvényalkotásokról, melyeknek elodázása ugy sem lesz lehetséges, mihelyt a törvényhozás működését megkezdi. — A polgári törvénykönyv előkészítése. Az igazságügyminisztériumban megszakítás nélkül, tervszerűen halad előre a polgári törvénykönyv előkészítésének nagy munkája. A napokban hagyta el a sajtót a főelőadmány nyolezadik kötete, mely 530 lapon az öröklési jog első felének feldolgozását tartalmazza s melyet a befejező (kilenczedik) kötet megjelenése nyomon fog követni. A most megjelent kötet az öröklési jog általános szabályain kivül a törvényi öröklésre, a végrendelet alkotására, tartalmára, az örökösnevezésre, utóörökösödésre és hagyományra, végül a végrendelet hatálytalanítására vonatkozó részeket foglalja magában és az e körből vett 45 elvi kérdést, valamint a szakirodalomban megjelent és a vezetőségben kidolgozott részletes bírálati anyagot öleli fel, a melylyel legközelebbi füzetünkben részletesen fogunk foglalkozni. A főelőadmány befejeztével és annak alapján a második szöveg kidolgozása következik. E végből a bizottság szervezeti szabályzatának szükségessé vált módosítása O felsége áital jóváhagyatván, az igazságügyminiszter a küszöbön álló uj munkaszakra nézve megállapította a bizottság részletes működési rendjét. Minthogy ilyképpen a bizottságra váró ujabb munka ugy szervezetileg, mint tárgyára nézve gondos előkészítést nyert : a tervezet végleges szövegének mielőbbi elkészülte biztosítva van. — A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar osztályának újjászervezése iránt mozgalom indult meg, melynek eredményessége iránt azonban — megvalljuk — alapos kételyeket támasztunk. Eddigi szervezetében ez osztály — igaz — nem fejtett ki nagyobb működést, ennek oka azonban abban van, hogy a Magyar Jogász Egylet lefoglalja összes szakerőinket és azok száma nem oly nagy, hogy két helyen is sikeresen működhetnének. A tudományos haladás azért nem vallotta kárát a nemzetközi egyesület magyar csoportjában észlelhető tétlenségnek. Nagyobb közönség előtt és fokozottabb érdeklődés mellett alapos ismertetés és beható tárgyalás alá kerültek a «Magyar Jogászegylet»-ben mindazok a tárgyak, melyek a külön csoport tevékeny szereplésének eseteben jóval kisebb hallgatóság- figyelmét keltették volna fel. Ha újra külön mederbe tereljük a büntetőjogi secessio ismertetésének és bírálatának folyamát — a mint ezt e napokban megtartott értekezlet némely tagjai kívánatosnak mondják •— az országos csoport mesterséges felelevenitésének előreláthatólag csak egy biztos eredménye lesz: érvágás a «Magyar Jogászegylet»-en. Azt hiszszük