Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. egyoldalii jogi actus, a melynek csak a jogi hatása olyan, mint a szerződésé. Valamint láttuk, hogy egyazon ember többféle vagyonnak állhat az élén, ugy megforditva is előfordul: hogy több ember egy bizonyos czélra egyesül olyképen, hogy mindegyik az ő általános vagyonából bizonyos jogokat szolgáltat be a közös czél szolgálatára rendelt uj vagyonba. Az ilyen közös czélu vagyon önálló vagyon lesz a hozzájárulok mindegyikének általános vagyonával szemben. Az e vagyonban érdekeltek pedig mégis csak ama általános vagyonok urai lesznek, íme : ott egy ember több vagyon, itt több ember egy vagyon. Ilyen az eset pl. a közkereseti társaság esetében. Ha azt kérdezzük, kinek az érdekét szolgálja az A., fí., C. által folytatott közkereseti társaság vagyona, azt kell felelnünk, hogy az A. és B. és C. érdekét. És még sem ők hárman «mint olyanok» alanyai a közkereseti társaság vagyonának, hanem ők hárman «mint e közkereseti társaság tagjai», azaz, mint e közös érdek hordozói. A. «mint olyan» egészen más valaki, mint A. «minl társasági tag». Ha azt kérdezzük: e társasági vagyon V3-aA.-é-e? akár igennel, akár nemmel felelünk, egyforma helytelenül beszélünk. Igen: mert a társasági czél az A. czélja is. Nem: mert A. általános czéljai és az annak szolgáló vagyon jogilag más valami, mint az üzleti czél és az azt szolgáló vagyon. A mit itt a közkereseti társaságra nézve mondtunk, elvileg áll a többi kereskedelmi társaságokra is. Az u. n. társasági vagyon mind a négy kereskedelmi társaság esetében a tagok betétéből alakul össze. A betétek magukban véve szelvényei a tagok általános vagyonának, melyek a társaság czéljaira vannak lekötve. E rendeltetésnél fogva e szelvények külön állást foglalnak el a tagok többi vagyonával? (u. n. magánvagyon) szemben; viszont a tagok eme vagyonszelvényeit e közös czélrendeltetés külön vagyonná (u. n. társasági vagyon) fűzi össze. Hasonlóan áll a dolog más vagyon-