Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]
I o Dl SCHWARZ GUSZTÁV a vagyonbukottnak kétféle vagyona van: egyik, a mely az ő* általános érdekeit, másik, a mely azokat a különös érdekeit szolgálja, hogy az ő csődhitelezőit kielégitse; hogy hasonlóan más az örökösnek általános vagyona és más az ő örökségi vagyona, mely első sorban az örökségi terhek kielégítésére szolgál: semmi feltűnő nincs benne, hogy e kétféle érdek összetűzhet egymással és az egyik érdek képviseletére rendelt tömeggondnok, végrendeleti végrehajtó stb. mint hitelező, felperes stb. léphet fel az általános czélu vagyon képviseletében szereplő A. ellenében. A vagyonbukott képviselője-e tehát a tömeggondnok? Az örökös képviselője-e a végrendeleti végrehajtó ? Igen is, nem is. Igen: mert az általuk képviselt vagyon, bár külön czélu része, mégis rés%e az A. vagyonának. Nem: mert a külön vagyon első sorban más czélra szolgál, mint maga az általános vagyon. Ha nem szoktuk volna meg, hogy az érdekelt vagyonkör, vagy az egyes vagyonok speczifikált érdekei helyett mindig egyszerűen «A.-ról«, azaz arról az emberről beszélünk, a ki ez érdekek hordozója, akkor azt mondanók: a tömeggondnok a csődvagyon vagy a csődérdek képviselője a bukott egyéb érdekeivel szemben, a végrendeleti végrehajtó a végrendelet végrehajtása érdekének képviselője az örökös egyéb érdekeivel szemben: e formulázásban rögtön eltűnnék az a misztikus valami, a mi abban a szokásos beszédformában rejlik, mely szerint e személyek A-t képviselik saját magával szemben! Hasonló a megfejtése annak, hogy A. az egyik vagyon nevében saját magával, mint a másik vagyon képviselőjével szerződéseket köthet, vagy saját magával szemben egyoldalú ügyleti kijelentéseket (telmondás stb.) tehet, vagy saját magát perbe idézheti. Valóságban ő e tényeivel az egyik érdekkör javára rendelkezik a másik terhére. A rendelkező, bár «plures personas sustinet«, persze mégis csak egy ember lesz. És ezért, a mit ilyenkor szerződésnek nevezünk, a melyet állítólag A. saját magával kötött, igazában véve nem is szerződés, hanem