Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

8 D? SCHWARZ GUSZTÁV (hacsak, a tételes törvény ki nem zárja), hogy ha a csőd-tartozások túlságosan elszaporodtak, csődbe jusson maga a csődtömeg is. Más példa: A. «mint olyan»> beperli saját magát «mint örököst». A hagyatéki hitelezők kielégítése is A-nak érdeke. De ez neki egy specifikus objectiv érdeke, szemben az ő általános subjectiv érdekével: ez utóbbinak kielégítésére A-nak «általános vagyona», amannak kielégítésére A-nak «örökségi vagyona» szolgál. Ha A. X-nek is, Y-nak is örököse: neki más érdeke az X. utáni és ismét más érdeke az Y. utáni örökség lebonyolítása és mindkettőtől ismét különböző az ő általános érdekköre. Háromféle érdek, háromféle vagyon: ő itt ugyanegy perben a saját nevében felperesként, mint X. örököse alperesként, és mint Y. örököse beavatkozóként fog szerepelhetni. Más példa: A. egy fegyvergyár részvénytársaság összes részvényeit vásárolta össze. A részvénytársaság ez által helyes nézet szerint meg nem szűnt, mert meg nem szűnt az az üzleti érdek, a mely miatt alakult. Kié már most a részvénytársasági vagyon? Szerintem A-é, de nem «mint olyané», hanem mint «kizárólagos részvényesé.» Azaz: a részvénytársasági vagyon nem A. általános érdekei, hanem ama érdekek szolgálatában áll, a melyek miatt a részvénytársaság keletkezett és a melyeket A. a részvények megszerzésével magáévá tett. A részvénytársasági vagyon tehát A-nak valamely külön c^élu vagyona az ő többi, általános vagyonával szemben. E kétféle vagyon nevében tehát ismét A. saját magával mint adóssal, alperessel stb. fog szembe állhatni: kétféle érdek, kétféle vagyon. Az a külön érdek, melynek szolgálatában A-nak valamely külön vagyona áll, kitűzhető akár közvetlenül az objectiv jog által (pl. A. örököl valaki után, vagy csődbe jut), vagy maga A. által (pl. A. üzletet nyit, vagy egy társaság összes részvényeit vásárolja össze); de kitűzhető egy harmadik személy által is, pl. A-nak hagyományozok egy ingatlant azzal a korlátozással,