Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

2 Dí SCHWARZ GUSZTÁV Veti a harmadik: «A mi volt, vagy a mi lesz, csak ugy nincs, mint ami költve van. Én reális lovat keresek, vagy ha nem is lovat, hát más élő lényt, a mely kocsit húzhat. Ily élő lény pedig maga a\ a «Budapesti Közúti Vaspálya Társaság)), a mely tulajdonosa ennek a kocsinak. Mert hiszen a társaság élő organismus, csak ugy, mint aló. Van feje: az igazgatóság, van törzse: a részvényesek, van keze-lába: a hivatalnokok. Ez az élő oro-anismus húzza a kocsit.» o «Ez költői beszéd» — mondja a negyedik - "valóságban a társaságnak se feje, se lába nincsen vagy az efféle lábbal legalább egy taligát se lehetne helyéből kimozdítani. Beszéljünk józanul, nyugodjunk bele a ténybe, hogy ez előtt a kocsi előtt sem ló, sem egyéb állat nincsen. Fogadjuk el a tudományos igazságot, hogy vannak lovatlan kocsik is, a melyek mozognak'). «Igen ám» — mondja az ötödik — «csakhogy a tény constatálása még nem magyarázat. A kérdés épen az, hogy honnan van az, hogy kocsi mozoghat ló nélkül is ? Én megadom a feleletet: Kétféle kocsi van a világon, az egyiket ló húzza, a másikat nem ló, hanem erő hajtja. Ezt a két különböző tüneményt nem szabad egymással összetéveszteni. El kell ismernünk, hogy nemcsak a ló, hanem a% erő is lehet oka a kocsi mozgásának)). Egy iskolás fiu azonban, a ki arra jártában a vitatkozó tudósokat végig hallgatta, igy szól hozzájuk: «Mi bajuk van az uraknak a lóval? Hisz nem a ló az, a mi a lovas kocsi esetében is a kocsit hajtja, hanem az «erő»'. Akár ló fejti ki az erőt, akár más erőforrás, — gőz, villamosság, vagy egyéb a kocsi az erőtől mozog. A lovat az urak csak azért keresik, mert többnyire ilyet láttak a kocsi előtt. Ha igazán érteni akarják a kocsi mozgását, akkor nem a lovat, hanem a$ erőt kell keresniök». A ki ismeri a jogi személy irodalmát, érteni fogja a fenti parabolát. A mióta a scholastikusok a jogi személy elméletével foglalkozni kezdtek, a mai napig azt kérdik a jogtudósok: hol