Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. van a jogalany, mely a testület vagy alapítvány vagyonát összetarja ? Puchta azt mondja: «Jogalany csak ember lehet. Minthogy pedig az ilyen vagyon esetében oly embert, a ki annak gazdája volna, nem látok: költök magamnak embert. Ez a ficüv ember a jogalany». «Nekünk valódi ember kell, nem fictiv — mondják mások. Ez a valódi ember pedig ott van az elhunyt alapitóban, a kinek akarata ott lebeg az alapitvány felett (Zitelmann, Meurer); vagy ott vannak a valódi emberek a jövő várományosokban, a kiknek az alapitvány szánva van : ime ezek a holt vagy születendő emberek alanyai a vagyonoknak». «Sem mult, sem jövő, hanem jelenben élő lénynek kell lenni a jogalanynak — mondja Gierke, — ez az élő lény pedig maga a testület vagy az alapitvány élő organismusa*. «Az organismus képlet — mondja Windscheidt —; törődjünk bele a ténybe, hogy vannak alanytalan vagyonok is». «De mi e tüneménynek magyarázatah kérdi Brinq. «Megadom én: vagyon nemcsak ember által tartható össze, hanem valamely c%él által is. És ezért kétféle vagyont kell elismernünk: emberi vagyont, és c^élvagyonU. Hátra van, hogy valaki az iskolás gyermek szerepét is végezze és kimondja: Nem kétféle vagyon van a jogi világban, hanem csak egyféle. Minden vagyon egy bizonyos czél vagy érdek szolgálatában áll, nemcsak az, a mit Brinz c^élvagyonnak, hanem az is, a mit személyi vagyonnak mond. Ez a c^él az, a mi a vagyont összetartja. Az összes eddigi elméletek hibája az volt, hogy az embert keresték, a helyett, hogy az ember helyén is c^éit keresték volna. Ezt kívánom a. következőkben kifejteni. :., H. A «vagyon» szó bizonyos értékkel biró jogok (vagyonjogok) összeségét jelenti. Micsoda teszi e jogokat egy vagyon